MENÜ

Kiss Zoltán honlapja

...

[Az origó fórumán kezdtem: 2009. 01. 25. 12:50-kor]

 

Tolnai Gábor: Levél Radnóti Miklóshoz == Független Magyarország.  ??:?? (1946. aug. 12.).  p. 2.

"Győr felé már bakancs nélkül, mezítláb róttad az utat, üszkös lábakkal, csaknem eszméletlenül. Szánakozó parasztok kenyeret adtak, etetni próbáltak benneteket, de te rágni sem tudtál már az elcsigázott erőtlenségben. Nem sokkal ezután, karszalagos gyilkosok szekérre raktak húszegynéhány főnyi élőhalottat, köztük voltál te is. Ennyi a szemtanú közlése. A hivatalos híradás zárószava pedig: a Győr melletti Abdán most ástak ki egy közös sírt, meggyilkolt munkaszolgálatosok temetőhelyét. Az egyik holttest szétfoszlott ruhájából személyi lap került elő: a te személyi lapod."

Zelk Zoltán: Költő a tömegsírban == Szabadság.  ??:?? (1946. aug. 13.).  p. 4.

 

Zelk Zoltán: Radnóti Miklós temetése == Szabadság.  ??:?? (1946. aug. 17.).  p. 4.
387.: "... mert a nyilas gyilkosok, kik férjét megölték..."

 

Cs. Szabó László: Meredek út == Uő.: Két part. – Budapest : Révai, 1946. – p. 288–294. [294]

"Budapest alatt keltek át a Dunán. Szentkirályszabadján már tudta, hogy a szerelem elmaradt keletre. Győrben még látták.
Megvolt még a kopott viharkabátja? Volt még cipője? Volt jártányi ereje? Ki tudta még mondani az asszony nevét?
Él?
Eltűnt, mint egy angyal, aki belép a tükörbe."

Gervai Sándor: A könyv népe : könyv nélkül a bori pokolban == Új élet.  ??:?? (1946. okt. 17.). p. ??

 

Ortutay Gyula: Bevezető == Uő.: Művelődés és politika. Budapest : Hungária, 1949. p. 711. [11]
"(...) Radnóti Miklóst a győrmegyei Abda községben ölték meg nyilas és német hóhérai (...)"

 

Ortutay Gyula: Radnóti Miklós születésnapján == Uő.: Művelődés és politika.  Budapest : Hungária, 1949.  p. 384390. [390]

"Nem akarok ez emlékmű leleplezésekor időzni, gyötretése s halála emlékeinél. Ez emlék örök vád s örök emlékeztető. A bori bányákból vonult a jugoszláviai, dunántúli tizedelések után fogyó csapatával Ausztria felé, hogy Győr közelében, Abda község határánál nyilas gyilkosok őt is megöljék, a halála előtti napokig verselő (a magyar költészet legnagyobb versei közül valókat írja ekkor) költőt a jeltelen sírba dobja egy bokros töltésoldalban. Vád, mindnyájunk vádolója e megtöretett tiszta lélek – kiengesztelésén munkál minden napunk."

Gellért Oszkár: Levelezésem a kortársaimmal. Budapest : Művelt Nép, 1955. 200 p. [189]
És február előtt és után az ember szíve összefacsarodik a gondolatra: Radnótiról még mindig nincs biztos hír, csak egy társa, aki a jugoszláviai Bor rézbányájából haza tudott szökni, meséli, hogy ott még élve látta őt. De azóta? Hátha ő is vértanúként végezte életét?

 

Tolnai Gábor: Levél Radnóti Miklóshoz == Független Magyarország. ??:?? (1946. aug. 12.).  p. 2. == Uő.: Vázlatok és tanulmányok. Budapest : Művelt Nép, 1955. p. 109112. [110]

 

György István: Halálraítéltek. – Budapest : Kossuth, 1957. – 239 p.

 

Spira György visszaemlékezése a cservenkai vérfürdőről. (1961 június) == Karsai Elek: "Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." 2. köt.  Budapest : MIOK, 1962. p. 632635.

 

György István: Radnóti Miklósné: "A fasizmus elnyelte az életünket" : interjú == Népszabadság.  ??:?? (1962. jan. 21.).  p. 9.

 

György István: Soha többé. – Budapest : Kossuth, 1963. – 240 p.


Gazsi József: 6000 Bori munkaszolgálatos tragédiája == Hadtörténelmi Közlemények.  ??:1 (1964.).  p. 7083.
Szomorú epilógust kell írnom ehhez a tanulmányhoz. Ami ezután történt, az nem a kulisszák mögött zajlott le, arról már mások is tudnak, hiszen a 6000 emberből sokan túlélték a szörnyű tragédiát. Az új jövevények néhány hónap alatt a testetleiket gyötrő fogság és rabszolgamunka minden keservét megpróbálták. A már idézett néhány memoár és Radnóti Miklós versei szinte drámai erővel idézik fel a tábor hétköznapjait. A lágerek lakóiban csak a Bulgáriából jövő "vastag, vad ágyúszó", a közeli szabadulás gondolata tartotta a lelket.
Mikor 1944. IX. 17-én a táborok mintegy 3600 főnyi lakóját első lépcsőként gyalogmenetben elindították Magyarországra,, mindenki bízott az ígéretben, hogy leszerelni viszik haza őket. Az ottmaradók azonban hamarabb szabadok lettek, mert a jugoszláv partizánok leszámoltak őreikkel. A Szerbia hegyei között hazafelé kígyózó menetoszlop, az első lépcső, azonban egyre rövidebb lett. Aki nem bírta a szörnyű hajszát, az éhezést, aki lemaradt, azzal egy-kettőre végeztek őreik. Elég volt kilépni a sorból, s az árokszéli pocsolya vizét már nem érhette el élve a szerencsétlen.
A legszörnyűbb katasztrófa azonban még csak ezután következett. 1944. X. 8-án Cservenkán németek vették át a csoportot, s borzalmas tömegmészárlást vittek végbe. A téglaégető agyaggödreiben hozzávetőlegesen 500 embert gyilkoltak meg bestiális kegyetlenséggel. Az apokalipszis éjszakáját talán még egy tucatnyi ember sem úszta meg élve. A Cservenkától Bajáig tartó útszakaszon újabb 1000 ember esett a gyűlölet áldozatául. [34] Az a három csoport, amelyet a Cservenkáról már előbb elvezényeltek, már csak 1600 fővel érkezett meg Szentkirályszabadjára. [35] Cservenka után "már bevett gyakorlattá lett, hogy a menetképteleneket az út egyes állomásain felkoncolták. Ez a sors érte november második hetében Abda határában Radnóti Miklóst és néhány társát is" •-írja visszaemlékezésében Spira György. [36]
A boriak kálváriája a magyar határnál sem ért véget. Zündorfig gyalogmenetben hajtják őket a németek, majd a végsőkig összetört embereket vonaton szállítják a sachsenhauseni koncentrációs táborba. A Vörös Hadsereg közeledtére Oranienburgig vitték el őket. Azt a 100-150 embert, akiket az éhhalál sem bírt legyőzni, Schwerin közelében érte a felszabadulás 1945. május 1-én.
Az első menetoszloppal 3600-an indultak el hazafelé, de alig egy maroknyi jött vissza közülük. A gyötrelmek nyomát ma már csak a sárguló papírok, és a néma kilométerkövek őrzik. Szolgáljon ez a kis írás is azok emlékére, akiknek csontjai a Balkántól a Balti-tengerig porladnak a szenvedések országútján.
34 Te vagy a tanú. Szerk. Pór Dezső és Zsadányi Oszkár. Kossuth Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. 150. oldal.
35 H. L., HM. 1944. M-6/k. oszt., i860, sz. Ez a rendelet intézkedik az alakulatok újjászervezésére. Dátuma 1944. X. .12.
36 "Fegyvertelen . . ." 2/634. old.

 

Csoóri Sándor: Radnóti szülőháza == Uő.: A költő és a majompofa. Budapest : Magvető, 1966. p. 119124.
120.: szellemi haza térképe
122.: ólomarcú német

 

Három tavaszt ünneplünk == Dunántúli Napló. 24:47 (1967. febr. 24.). p. 1.

A mohácsi leányiskolában megtudták a pajtások, hogy Radnóti Miklóst Mohácson keresztül kísérték sok száz társával együtt munkatáborba. Ezekről a napokról akarnak dokumentumokat gyűjteni.

 

== Mohácsi füzetek : a KISZ Ifjúsági Ház Honismereti–Idegenvezetői szakkörének időszakos kiadványa. – [1]:2 (1968. dec. 30.). – p. 6–13.

Visszaemlékezések.

 

Mohács város felszabadulása [Kézirat].  Mohács, 1969. 23 p. [56]
"Október 13-án egy még szomorubb menet érkezett Mohácsra: német katonák 2-300 kiéhezett, lesoványodott, mezitlábas, rongyos ruháju munkaszolgálatost tereltek az utcán. Némelyiknek véres volt az arca. Sántikálva, egymást támogatva, magukat vonszolva jöttek. Borotválatlanok, mosdatlanok, büzösek voltak. A mai Béke Szálló, akkor Korona Szálló, előtt a látásukra összesereglett mohácsiak felé nyujtogatták kezeiket és ezt kiáltozták:
- Mi boriak vagyunk. Mohácsi vevőink, adjatok egy kis kenyeret!
Az elcsigázott emberroncsok a jugoszláviai Bor melletti láger foglyai voltak. Mint később kiderült, köztük volt a híres költő, Radnóti Miklós is, aki október 24-én itt irta egyik utolsó razglednicáját. Emlékére a hálás és engesztelő utókor bronz szobrot állit 1970. április 4-ére.
A szemtanuk szerint a menetet a Duna-parti gettóba terelték, az akkori bőrgyár uj épületébe /ma a Temaforg raktára/. Egy Mohácson bujkáló budapesti kommunista, Kámány János a szemközti házból végignézve a következőket irja: "Annyian voltak ebben az egészségtelen, nyirkos gyárban összezsufolva, hogy aludni is csak ülve tudtak. Lehel sógoromék házának udvarán kondérokban főzték nekik az "ételeket". Megfigyeltem az udvari szoba ablakán át, hogy a bélsárral tele állatbaleket is bedobták megfőzni a kondérba. Ezért a moslékért is egymást taposták az agyonéhezett emberek.. a közeli utcák lakói ételmaradékot, kenyeret, kukoricát, volt egy piaci kofa, aki többször egész kosár almátöntött közéjük. Ezek a szerencsétlen emberek egymás hátán és a földön hasalva ették föl az elszórt "élelmet", közben a szadista SS-ek seprünyél vastagságu botokkal verték őket. Éjjel több esetben láttam a függöny mögül, amikor két-három SS legény, vánszorogni alig tudó munkaszolgálatosokat lökdösve, ütlegelve vittek a Duna-part felé.... Nemsokára lövések hallatszottak. Az őrök pedig egyedül tértek vissza."

 

Tolnai Gábor: A "Meredek út" végső szakasza IIII. == Irodalomtörténet.  ??:2, 3, 4 (1969.).  p. 239270., 463497., 763792.

 

Az Ifjúsági Ház honismereti szakkörének munkájáról == Mohácsi füzetek : a KISZ Ifjúsági Ház Honismereti–Idegenvezetői szakkörének időszakos kiadványa. – [5]:1 (1972. máj. 28.). – p. 3.

Radnóti Miklósról gyűjtött dokumentumaink felkeltették a sajtó érdeklődését. Felfedezéseinkről írt a Népszabadság, Dunántúli Napló, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Népújság és a Dolgozók Lapja is. [...L]evélben kereste meg szakkörünket dr. Tolnai Gábor professzor úr, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Radnótiról kért néhány adatot, melyre kimondhatatlanul büszkék vagyunk.


Tolnai Gábor: "...Szerbia ormán..." Radnóti Miklós nyomában. IIII. == Kortárs.  ??:1, 2, 3 (1972.). p. 86106., 254269., 416433.


Kiss Béla: Mohácsi emlékek Radnóti Miklósról == Baranyai Művelődés.  1 (1974.).  p. 155158.

Ruff Ferenc és Grein Ferenc emlékei. (Boriakról igen, Radnótiról nem.)

 

BAKÁCS Tibor: Egy életrajz ürügyén. Budapest : Kossuth : Zrínyi, 1978. 235 p. [115116]
Ekkor, 1944 novemberében Győrön át már tömegével hajtották Németország felé gyalogmenetben azokat, akiknek marhavagon sem jutott (...) Aki kidőlt, aki már menni sem tudott, azt helyben lelőtték, vagy agyonverték. Így halt meg Győrhöz közel, Abdán, Radnóti Miklós költő is.

 

Veress D. Csaba, "Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához". Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1982.

Emlék és varázslat : vallomások Radnóti Miklósról. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. 211 p.

 

Zelk Zoltán: Költő a tömegsírban == Szabadság.  ??:?? (1946. aug. 13.).  p. 4. == Uő.: Nappali menedékhely.  Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. p. 385386.

 

Zelk Zoltán: Radnóti Miklós temetése == Szabadság.  ??:?? (1946. aug. 17.).  p. 4. == Uő.: Nappali menedékhely.  Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. p. 386387.
387.: "... mert a nyilas gyilkosok, kik férjét megölték..."

 

Tolnai Gábor: Radnóti-kutatásaim margójára. (Az utolsó korszakról). In Radnóti tanulmányok. Szerk.: B. Csáky Edit. Budapest, 1985. p. 13-22.

 

Gerencsér Miklós: Abdai dátumok (1982. december) == Uő.: Üzenet. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986. p. 163186.

 

Vas István: Azután. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. [145-147]
Alapi = Aczél György

 

Kerék Imre: Kormos István Fehér virág == Magyar Nyelvőr. – ??:4 (1992.). – p. 408–412. [409]
Hogy Radnóti alakja, emberi-költői helytállása, példája közel állott hozzá, hatott rá egyéniségének kiteljesítésében, azt bizonyítja többek közt az is, hogy más versében is említi őt (Katalánok) más nagyjaink, Széchenyi, Petőfi, József Attila nevével együtt, ill. nevüket körülírva: Szárszó, Abda gödrébe temetett stb. Több ízben említette, hogy hazatérve, ha csak tehette, sohasem mulasztotta el, hogy útját az abdai emlékmű felé vegye.

 

Gervai András: Ki méltó látni a csodát : harminc beszélgetés. Budapest : BUK, 1993.
Beszélgetés Szántó Tiborral (1989.):
165.: 44 márciusában behívtak munkaszolgálatra, bevagoníroztak és elvittek Jugoszláviába, a bori rézbányába. Illusztris társasággal: Beöthy Ottó nevű barátommal, Szalai Sándorral, Lukács Lászlóval, Radnóti Miklóssal.
(Második menettel, kétezeren indultak Borból - partizánok kiszabadítják őket.)

 

Kiss Béla: Mesél Mohács múltja : A bori halálmenet == Mohácsi Hírlap. – 4:22 (1995. nov. 4.). – p. 3.

 

Akiről utcát, teret neveztek el Mohácson == Mohácsi Hírlap. – 5:19 (1995. szept. 21.). – p. 7.

 

Gerencsér Miklós: Abdai talányok : a Radnóti-mítosz cáfolata. – Lakitelek : Antológia, 1998. – 275 p.

http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_12/radnoti_miklos/gerencser_miklos_radnoti_mitosz/gerencser_miklos_radnoti_mitosz_2.htm
Abdai talányok.

 

ESZÉKI Erzsébet: Menjek haza, vagy maradjak itthon? Budapest : Seneca, 1998.
Kardos G. György szintén a bori munkatáborban volt 1944-ben.
[10; 17; 18; 21-22 Radnóti; 33; 78; 87; 91]
22.: Amikor már közeledtek az oroszok, s evakuálták Bort, két csapatban indították útnak a láger foglyait. Radnótiékat előbb, minket néhány nappal később. Egy éjszakát ugyanazon a helyen töltöttem, ahonnan Radnótiékat elvitték. Kutattam az otthagyott kacatok között, és egyszer csak rábukkantam egy kötetre, amelyben Radnóti jegyzeteit fedeztem föl. Elrejtettem, őrizgettem. Később azonban elázott valahol.
(91.: Az ottani magyarok brutális, ostoba állatok voltak. A németek viszont leálltak beszélgetni velünk, volt, aki ételt adott.)

 

Hulesch Ernő: Tarkólövés : dokumentumriportok Radnóti Miklósról. 4., átd., bőv. kiad.  Győr : SZIF-Universitas Kft., 1999.
105-147.: Vita a Gerencsér-könyvvel.

 

Péter László: "Így végzed hát te is..." Radnóti Miklós mártírhalála == Új horizont. 28. (2000.) 2. 101113.

 

A mohácsi zsidóság története.  Mohács, 2001. 191 p. [9697; 178181]

96-97.: A menetképtelenné vált beteg és legyengült embereket az út során egyszerűen agyonlőtték kegyetlen kísérőik. Radnótival és néhány társával Abda község határában végeztek, míg a Németországba eljutók nagy részét a haláltáborban gázosították el. A Mohácson még 300 (700) főt számláló menetszázadból mindössze tizennyolcan élték túl a megpróbáltatásokat.

 

Ozsváth, Zsuzsanna: Orpheus nyomában. Radnóti Miklós élete és kora. Bp. : Akadémiai, 2004. 242 p. [193-225]

 

Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete : kritikai életrajz. – Budapest : Osiris, 2005. – 810 p.

http://www.kommentar.info.hu/hatos_pal_radnoti_ujraertelmezeserol.pdf
Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete.
Kritikai életrajz, Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

 

http://www.hetek.hu/hatter/200504/betelve_az_elettel

Tihanyi Péter
2005. 04. 22. (IX/16)
Radnótival egy menetben. Pap Lajos nem mindennapi története. Baja, 2005. április 18. : Betelve az élettel

 

Petrovics Emil: Önarckép  álarc nélkül.  Budapest : Elektra, 2006. 518 p.
403.: Egy szerelem három éjszakája
Ha nem is kulcsdrámaként, de Radnóti Miklós tragikus mártíriuma, a kor iszonyú sötétsége és rettenete jelent meg a színpadon.

 

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12980
Narancs XVIII. évf. 15. szám - 2006-04-13
"Sebezhetően tiszta ember" - Ferencz Győző költő, irodalomtörténész
MN: Radnóti 1949 utáni kanonizációja politikai értelemben véve rendkívül nehéz volt. Egy katolizáló zsidó költő, akit meggyilkoltak, és aki ráadásul nem zsidónak, hanem magyarnak tekintette magát, és magyar költőként is halt meg. A könyvből egyértelműen kiderül az is, hogy valóban magyarok ölték meg.
FGY: Azt, hogy magyarok ölték meg, régóta tudni. Kőszegi Ábel könyvéből már kiderült, sőt Tolnai Gábor tanulmányából is. Az abdai gyilkosságokat egy altiszt és két keretlegény követte el, és jelen volt két német katona, a közeli kocsmában elszállásolt németek szakácsa, az egyik a helyszínt biztosította. Kőszegi könyve 1972-ben, Tolnai tanulmánya 1969-ben jelent meg. Azért említem fordított sorrendben, mert Tolnai először nem vette jónéven, hogy Kőszegi Ábel - Dienes András korábbi kutatásai nyomán - azt állította, Radnótit magyarok ölték meg. De aztán maga is kutatásokba kezdett, és azokat, noha Kőszegi is készen volt könyvével, előbb publikálta. Mindketten megszólaltattak bori túlélőket, abdai lakosokat, keretlegényeket. Én nem folytattam új kutatásokat, mert már nincs kit megkérdezni. De van itt még valami: az első híradások 1946-ban magyar nyilas gyilkosokról beszéltek, sőt a költő özvegyének naplója leírja, hogy a holttest azonosítása után ő, Tolnai Gábor, Ortutay Gyula és Baróti Dezső találkoztak az abdai gátőrrel, aki látta a munkaszolgálatosokat szállító szekeret, amelyet az ő elbeszélése szerint is magyar katonák kísértek. De ezt több mint két évtizeden át tudatos feledés övezte, általában homályban maradt, kik ölték meg, gyakran pedig azt lehetett olvasni, németek. Kényelmetlen volt szembenézni a tényekkel.

 

Madarász Imre: Karrier a kommunizmusban - kérdőjelekkel. A Tolnai Gábor-jelenség. In uő.: Antiretró. Portrék és problémák a pártállami korszak irodalmi és tudományos életéből. Budapest : Hungarovox, 2007. p. 67-82.
74-75.: "Valójában Tolnai legtipikusabb műfaja nem a tanulmány és nem az esszé volt, hanem a tudományos ismeretterjesztésnek is csak túlzással minősíthető anekdotázó kultúrpublicisztika, középpontjában a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával és Radnóti Miklóssal: tanítványait igencsak meglepte, hogy Radnótival való - unos-untalan hangoztatott, híresztelt, mitizált - barátságára a legbüszkébb. A sors - értsd ez esetben: az utókor - kegyetlen igazságszolgáltatása, hogy munkássága hovatovább nem is legtöbbet, inkább egyedül idézett, hivatkozott területe, Radnóti-kutatása (s legelevenebb írása, a Nőnek az árnyak kötetben olvasható A Meredek út végső szakasza. Radnóti utolsó időszaka) sem állta ki az idő és a filológiai kritika próbáját. A nagyhatalmú "báró" halála után - amikor nem kellett tartani rettegett haragjától, bosszújától és közmondásosan hosszú kezeitől - a Radnóti-kutatók, Gerencsér Miklóstól Ferencz Győzőig, egymás után mutatták ki tézisei, megállapításai, felfedezései tarthatatlanságát vagy kérdésességét; vérmérsékletüknek megfelelően indulatosan vagy szolidan vitatva még azt is, hogy e retorikai kinyilatkoztatások, lirizáló visszarévedezések, folklorisztikus expedíciók egyáltalán tudományos jellegű és hitelű megnyilvánulások lettek volna."

 

Rónay László: Szoborpark. Budapest :  2008. 188 p. [1415]
Kőszegi Ábel.

 

PÉTER László: "Így végzed hát te is..." Radnóti Miklós mártírhalála == Új horizont. 28. (2000.) 2.  p. 101113. == Uő.: Radnóti Miklós : válogatott írások. Szeged : Bába, 2009. p. 165195.

 

"...az égre írj, ha minden összetört!" : Radnóti Miklós és kortársai : emlékkiállítás a költő születésének századik évfordulója alkalmából : 2009. április 222010. január 31. Budapest : PIM, 2009.  196 p.

 

ORTUTAY Gyula: Napló, 1. köt.  Pécs : Alexandra, 2009. p. 370372.

 

Ortutay Gyula: Radnóti Miklós : arannyal és Bibliával a zsebében [Naplórészletek] == Tekintet.  ??:2 (2009.). p. 2326.

 

Hubay Miklós: Egy szentelt fájdalom : jegyzetek, érintőleg a Radnóti-jelenséghez == Tekintet.  ??:3 (2009.).  p. 314.
8.: Az angyal belépett a tükörbe. (Cs. Szabó László)

 

http://nol.hu/archivum/lap-20090425-20090425-11-330285

Abdai gyilkosok
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták. A rendszerváltásig dolgozó BM Belső Reakció Elhárító Csoportfőnöksége kapta azt a feladatot, hogy folytasson "bizalmas nyomozást az elkövetett háborús bűncselekményt elkövető ismeretlen tettesek felderítésére". A közel tíz éven át folyó, szigorúan titkos nyomozást a Csoportfőnökség 3-b. alosztálya vezette, mivel 1967-től feladatkörébe tartozott "a háborús bűncselekmények tetteseinek felderítése, az ellenük folyó bizalmas nyomozás és büntetőeljárás kezdeményezése".

Abda község előtt, amikor átértek a Rábca folyó hídján, azonnal letértek az országútról jobbra, és a folyó gátján kb. 400 métert haladva megálltak. Ott a lovas kocsiról leparancsolták a munkaszolgálatosokat, akik a gát Abda felőli partvonalára leültek vagy lefeküdtek." "Ezt követően a gát Abda felőli részén, a gáttól kb. 20 méterre, fákkal és bokrokkal határolt kisebb tisztáson hozzáfogtak a sírgödör megásásához. Először a munkaszolgálatosokkal akarták megásatni, de azok nem bírták, és így a keretlegények ástak, sőt még Tálas András is."

Az időpont és az események leírása bármennyire hitelesnek tűnik is, ellentmond eddigi ismereteinknek. Eddig ugyanis úgy tartottuk számon, hogy Radnótit november 9-én és nem 4-én, valamint hogy a Rábca jobb, és nem a bal partján ölték meg, továbbá hogy a Radnóti ismertté vált kivégzésének helyén álló mai emlékhely a jelentésben megjelölt hellyel pontosan egy vonalban, csak a folyó túlpartján van.

Bodor Sándor tizedes szerint a sírgödröt többen is ásták, így a gyilkosságban való részvételüket tagadó, zsákai születésű, kecskeméti illetőségű, az elkövetés idején 26 éves Kunos Sándor, a nyírpazonyi születésű, budapesti illetőségű, akkor 25 éves Malakuczi János és a Bodor Sándorral azonos faluban, Büdszentmihályon született, tiszavasvári illetőségű, akkor 30 éves Reszegi István. A jelentésben szereplő "kb. 250x250 cm széles és kb. 150 cm mély" gödör mindenesetre elkészült, és Bodor elmondása szerint "a kiásott gödörbe leküldtük a járni tudó munkaszolgálatosokat, hogy a gödör alján a földet igazítsák el és tapossák le.

Amikor ez megtörtént, Tálas pisztollyal, a keretlegények pedig puskával tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően a járóképtelen munkaszolgálatosokat egyenként kísértük vagy vittük a gödörhöz, ahol agyon lettek lőve. Ekkor kb. 20 munkaszolgálatost gyilkoltunk meg, majd a gödröt betemettük. Közben 2-3 német katona is megjelent a közelünkben, akik végignézték a gyilkosságot, majd eltávoztak." A jelentésben aláhúzott sorok nyomatékosítják: "egyértelműen megállapítottuk, hogy Radnóti Miklós költőt és 21 társát 1944. november 4-én, szombat délután 14-16 óra között gyilkolták meg.

A gyilkosságot pedig nem német katonák vagy nyilasok, hanem volt bori magyar keretlegények követték el." A kivégzést követően a keretlegények is eltávoztak, miután "felrakták a lovas kocsikra a kivégzettek pokrócait, egyéb használhatóbb személyi tárgyait". A lovas kocsikkal a Hegyeshalom felé tartó gyalogmenetet valahol utolérő keret "a munkaszolgálatosoknak odaadta a kivégzettek pokrócait, egyéb tárgyait, akik azokon majdnem összeverekedtek".

 

http://kultura.hu/main.php?folderID=1521&articleID=283113&ctag=articlelist&iid=1
Radnóti Miklós utolsó hónapjai szombaton az m1-en
2009. május 2.
A legendával ellentétben Radnóti mindent elkövetett, hogy túlélje a háborút, és nem németek, hanem honfitársai végeztek vele 44 novemberében. Utolsó hónapjait Kulka János, Börcsök Enikő, Kőszegi Ábel és Csapody Tamás követi végig a szombati adásban.

 

Radnóti Miklós-emlékszám : száz éve született Radnóti Miklós == Ezredvég.  ??:5 (2009.). p. ??

29; 39; 95-100; 173

 

Tüskés Tibor: Radnótiról  személyesen == Forrás.  ??:5 (2009.). p. 6468.

 

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=490290
Felemás Radnóti-ünnep: a költő gyilkosa díszsírhelyen nyugszik
2009. május 10. 20:50 | Forrás: STOP

 

http://www.gondola.hu/cikkek/65172
Nyiri János 2009. május 17. 22:02
Radnóti gyilkosai szocialisták voltak
Kivártuk az illendő időt, és most tesszük szóvá, amit a Radnóti-centenárium ünnepségei közben fölöslegesnek véltünk megbeszélni. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a költő kissé elveszett a politikai sajtó napi harcaiban (Népszava), viszont tisztelettel adózunk Csapody Tamás írásának (Népszabadság).

 
Vas István: A boldog költő : jegyzetek Radnóti Miklósról == Holmi.  ??:6 (2009. június).  p. 703710.

 

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=19591
Narancs XXI. évf. 33. szám - 2009-08-13
Könyv - László Ferenc: Felfelé a lejtőn - Ortutay Gyula: Napló I. 1938-1954

 

Gréczi Emőke: Két Radnóti-kiállítás == Holmi.  ??:9 (2009. szeptember). p. 12491252.
"Halálának körülményeit csak a száraz adatok közlésével, de sosem találgatásokkal és bűnbakkereséssel említették (...) Ebben a legnagyobb szerep az özvegynek jut, aki máig méltóképpen ápolja Radnóti emlékét, és ez az emlék, a Radnóti-kép nagymértékben Gyarmati Fanni Radnótija."
"Nem véletlen, hogy gyilkosainak kiléte és későbbi sorsa (a Tálas-ügy) most lett téma, holott lehetett volna évekkel korábban is." 

 

[Radnóti Miklósné  Lengyel Balázs levélváltása Ferencz Győző jegyzeteivel] == Holmi.  ??:9 (2009. szeptember). p. 11481151.
- megmentési kísérletek

 

Kőbányai János: A "Der springt noch auf" igazsága == Élet és Irodalom. – 53:38 (2009. szeptember 18.). – p. 16.

 

Ungvári Tamás: Karaktergyilkosság == Élet és Irodalom.  53:39 (2009. szeptember 25.).  p. 15.

 

http://www.hetek.hu/eletmod/200910/radnotival_egyutt_az_eroltetett_menetben

Lőrincz Dorothy
2009. 10. 09. (XIII/41)
A remény bajnoka : Radnótival együtt az erőltetett menetben

 

http://www.nol.hu/lap/hetvege/20091031-radnoti_miklos_halala
Radnóti Miklós halála
Radnóti Miklós harmadik és egyben utolsó munkaszolgálatára 1944. május 27-én indul el Vácról. Az egyik bori altáborban, a Heidenau-lágerben vasútépítéssel töltött mintegy három hónap után, szeptember 17-én gyalogmenetben indul haza.
Csapody Tamás| Népszabadság| 2009. október 31.

 

Csapody Tamás: Abdai gyilkosok == Aetas. – ??:1 (2010.). – p. 66–92.

 

http://nol.hu/velemeny/20100109-bunosokrol__sirokrol___s_a_tenyekrol-498111

Szakály Sándor: Bűnösökről, sírokról – s a tényekről == Népszabadság. – ??:?? (2010. jan. 9.). – p. ??

 

http://nol.hu/velemeny/20100122-nepbirosagi_furdoviz-516261

Szentirmay László: Népbírósági fürdővíz == Népszabadság. – ??:?? (2010. jan. 22.). – p. ??

 

http://www.nol.hu/belfold/20100125-az_abdai_tanu_es_az_emlekezet
Az abdai tanú és az emlékezet
Az Abda felé vezető úton Melocco Miklós Radnóti-szobra jelzi, merre van a falu, ahová "erőltetett" menetben vezetett a költő utolsó útja. Az 1980-ban felavatott alkotás azért került éppen ide, Győr közelébe, hogy a városból akkoriban évenként induló emlékmenet résztvevőinek ne kelljen egészen Abdáig, a gyilkosság helyszínéig gyalogolniuk.
Hajba Ferenc Győr| Népszabadság| 2010. január 25.

Ma már csak a 81 éves Sarmann Ferencné Szabó Magdolna él azok közül, akik 1944. november 8-án vagy 9-én (a dátumot a történészek és az irodalomtörténészek máig vitatják) az akkor 35 éves Radnóti Miklós, s munkaszolgálatos sorstársai abdai kivégzésének a helyszíne környékén tartózkodtak éppen. Az Élet és Irodalomban mostanság Sarmanné viszszaemlékezése okán ismét vita bontakozott ki Radnóti halálának körülményeiről. Csapody Tamás szólaltatta meg Magdus nénit, akinek az emlékei néhány pontban eltérnek a kutatók többsége által ma is elfogadott változattól.

 

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=253430
Válasz Boross Péternek 2010. febr. 1.

 

http://www.nyest.hu/hirek/mindent-radnotirol
Mindent Radnótiról
A Bori notesz teljes terjedelemben, az abdai tömegsírban talált tárgyak és dokumentumok, családi fényképek, levelek: mindez már elérhető a neten.
MTI | 2010. február 23.
MTA Könyvtára.

 

http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20100307-221428

Szemenyei-Kiss Tamás (1945, Budapest - Szeghalom - Düsseldorf - Budapest):
RADNÓTI MIKLÓS HALÁLA

"Nem a történész feladata az ítélkezés, hanem a független bíróságoké. A történész egy-egy életút, egy-egy történet megrajzolásakor lehet elnézõbb vagy szigorúbb - de nem feledkezhet meg arról, hogy munkájának alapelve a sine ira et studio (vagyis: harag és részrehajlás nélkül kell történelmet írni). Vannak sajnos, akik ezt az alapelvet nem veszik eléggé komolyan, a forrásokat és a korszakot nem ismerik elég mélyen, ugyanakkor hajlamosak mellõzni azokat a forrásokat, melyek nem illenek a prekoncepciójukba. Csapody Tamás esetében is ezt látom a legnagyobb gondnak…" - összegezte véleményét Szakály Sándor azokról a hamisítókról (néven nevezve egyiküket), akik az innen-onnan összeszedett értesüléseiket, információikat az éppen aktuális politikai vezetés szolgálatába állították. Az úgynevezett Demokratikus Hálózat elnevezésû szalon-demokrata gyülekezettel együttmûködõ "történésszel" kapcsolatban leírtakhoz - a Radnóti-kutatás szédelgéseihez és fikcióihoz - hozzátéve, hogy "jó példa erre Tálas András esete, akirõl Csapody Tamás korábban többször állította, hogy Radnóti gyilkosa, amire a Tálas õrmester ellen lefolytatott perben nincs semmi utalás. Az utóbbi idõkben Csapody már nem biztos ebben az állításában - de azért úgy véli: Tálas õrmester (mert kivégezték… mert a 298-as parcellában temették el?) bûnös…"

 

http://mozgovilag.com/?p=3674

2010 augusztus
Csapody Tamás: A demokrácia hasznos polgára - Horváth József bori keretlegény élete és halála

 

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=365661
Andrassew Iván: Horror, tényleg 2010. nov. 13.

 

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=366125
Donáth László: Radnóti menet 2010. nov. 15.

 

http://www.gondola.hu/cikkek/73924-Donath_Ferenc_Radnoti_gyilkosait_takargatja.html

2010.nov. 15.

 

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok : fejezetek a bori munkaszolgálat történetéből. – Budapest : Vince Kiadó, 2011. – 647 p.

ÚK sorszám : 201203019
Csapody Tamás jogász-szociológus az utóbbi években sokat foglalkozott Radnóti Miklós munkaszolgálatának, "erőltetett menetének" és halálának körülményeivel. Saját maga is bejárta az egykori bori munkatábor területét, s számos forrást dolgozott fel a...

Csapody Tamás: Abdai exhumálási jegyzőkönyvek == Forrás. – ??:1 (2011. jan.). – p.

http://www.forrasfolyoirat.hu/1101/csapody.pdf

 

Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) = Századok, 2011. 1. sz. p. 197214.

 

Csapody Tamás: A bori menet Tarjánpusztán : Radnóti Miklós egy Győr előtti téglagyárban == Történelmi szemle. 53:1 (2011.). – p. 113126.

 

Csapody Tamás: Abda és Zurdorf között == Remény. – ??:2 (2011). – p.

http://www.remeny.org/remeny/2011-2-szam/csapody-tamas-abda-es-zurdorf-kozott/

 

Révész Sándor: „… égi konok lobogással” == Beszélő. – 17:12 (2012. dec.). – p. ??

http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Eegi-konok-lobogassal%E2%80%9D

 

Csapody Tamás: Bortól Szombathelyig : tanulmányok a bori munkaszolgálatról és a bori munkaszolgálatosok részleges névlistája. Budapest : Zrínyi, 2014. –  253 p.

 

Csontos János: Nem fekete-fehérben : beszélgetés Szakály Sándor történésszel múltról és jelenről == Magyar Napló. – 26:12 (2014. dec.). – p. 54.

Nem arról van szó, hogy egykor meghamisították [a történelmünket – K. Z.], s én szeretném visszaigazítani? Vagy ha Bitó László, illetve Várkonyi Tibor azt írja: Marányi Ede parancsot adott Tálas Andrásnak, hogy lője le Radnóti Miklóst... Nem igaz. Radnóti halálának pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok, Marányi nem adott parancsot, mert ott sem volt, Tálas se volt ott – akkor most én vagyok a történelemhamisító, mert ezt megírom?

 

Csapody Tamás: A cservenkai tömeggyilkosság : a bori munkaszolgálat == Velünk éltek – velünk élnek : Fejezetek a magyarországi és a Pécs-baranyai zsidóság történetéből. – Pécs : PTE TTK TTI, 2015. – p. 79–103.

 

Kapronczay Károly: A bori munkatábor története [Recenzió] == Valóság. – 58:4 (2015 ápr.). – p. 111–113.

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok, Bp., 2011.

 

Nádas Péter: Világló részletek, 1. köt. – Pécs : Jelenkor, 2017. – p. 249., 415–416.

 

K. Horváth Zsolt: A Nap az apa == Emlékkerti kőoroszlán : Írások György Péter 60. születésnapjára. – Budapest : ELTE BTK, 2014. – p. 479–492.

 

 

 

http://szabogyorgy.blog.hu/2009/05/05/radnoti_gyilkosa

 

http://www.kultusz.com/cikk.php?id=984

67 éve: Radnóti, Abda
Elég csak annyit mondanunk, hogy Abda község határa, s halkan hozzáfűzni: Radnóti. Ma 67 éve történt.

 

http://www.tm-it.co.il/avodat-kfiya/show_item.asp?levelId=65075

Bibliográfia a munkaszolgálatról.

 


http://www.publikon.hu/application/essay/101_1.pdf

KOVÁCS TAMÁS: MAGYAR MUNKASZOLGÁLATOSOK BORBAN

 

http://www.gyorikisterseg.hu/images/telepulesek/abda/1/779_3463_Abda_radnotiemlekhely_size2.html

 

 

 

Gárdos Károly, Cservenka - 1944. október 7. In: Ervin G. Galili (szerk.), Tanúk vagyunk. Tel Aviv, é. n
(Valószínűleg őrá gondolt Szita Szabolcs az előszóban...)

 

Kényszermunka, erőltetett menet, tömeghalál : túlélő bori munkaszolgálatosok visszaemlékezései, 1943-44 / [szerk. Szele Anna és Szele György] ; [...előszó Szita Szabolcs] Budapest : Makkabi, 2004.

 

Szüts László: Bori garnizon. [Budapest] : Renaissance, [1945] 168 p. ; 19 cm
Palásti László: A bori halálút regénye. 1945.
Gervai Sándor: Azt a kort nem fogjuk visszasírni. 1947.
Gárdos Lajos
Tabi László: Életem és egyéb ügyeim.
Jehuda Deutsch: Rabszolgavásár a második világháborúban.
Gazsi József 1964
Veress D. Csaba 1982

 

Bánáti Miklós: Égő gyűlölet. 2. kiad. Timişoara : Tip. Patria, [1945] 80 p. ; 22 cm
György István (1912-1977): Fegyvertelenül a tűzvonalban. 2. kiad. [Timişoara] : Pátria Ny., 1945. 190 p. ; 18 cm
György István: Halálraítéltek. [ill. Simkó Károly] [Budapest] : Kossuth Kiadó, 1957 ([Budapest] Szikra Lapny.) 238 p. ; 15 cm (Tarka könyvek)

 

 

http://www.es.hu/?view=doc;24855
Itt link: CSAPODY TAMÁS: "Iszonykodtunk, és meg voltunk rettenetesen lepődve" LIII. évfolyam 50. szám, 2009. december 11.
Mindehhez: 2009. 51-52. sz. Péter László cikke, 2010. 1. sz. p. 2. Polgár Péter Antal és Csapody Tamás cikke.

 

 ?? http://anyegina.freeblog.hu/archives/2006/07/20/Radnoti_Miklos_Hetedik_ecloga/

 

 

 

[Rayfield: Sztálin és hóhérai
360-1.: [Kljujevet 1937-ben lőtték agyon sokszázadmagával] Amikor 1956-ban a Kljujevet egykor letartóztató tiszt - akkor már a Tomszki Egyetem rektora - jelenlétében kihantolták az áldozatokat, a költő csontjai mellett megtalálták a táskáját is utolsó verseivel.]

Szűcs Gábor: Petőfi halála. Bp., 2011.
(Dienes András)

 

 

 

Gerencsér könyve visszhangtalan. Péter László recenzióján és Hulesch visszaszólásán kívül nem téma. Csodálkoztam is, hogy a Ferencz Győző-féle monográfia sem szedi darabokra.
Nem látok tisztán az ügyben, ennyit tudok tenni, hogy elfogulatlanul közreadom a megjelent véleményeket.

Gerencsérrel az a baj, hogy a hivatalos verziót szétszedi (persze vitatható, és ezt Péter László vitatja is), de semmit nem tesz a helyére. Ez nagyon meggyengíti a kritikai részt is.

 

Kedves Gerencsér Miklós!

Annak idején megvettem, majd el is olvastam "Abdai talányok" című könyvét. Kérdőjelek maradtak bennem, de csak most, a Radnóti-év kapcsán jutottam el odáig, hogy levélben forduljak Önhöz.
Összesen két reagálást tudtam felkutatni (Hulesch Ernő és Péter László), és azt látom, hogy a legújabb Radnóti-monográfia (Ferencz Győző) tárgyszerűen felhasználja az Ön adatait. A többi: néma csend…

Egyetért-e velem, ha ilyen rejtett állításokat olvasok ki művéből? (Az abszurdakat is leírom, hogy lássa mi olvasható ki a könyvéből/milyen ostobán olvasok.)

Radnóti nem Abdán halt meg.
Radnóti talán meg se halt.
Radnóti sírjában nem Radnóti maradványai vannak.
Radnóti halálának jelenleg elfogadott történetét Ortutayék találták ki.
A Bori noteszt Radnóti írta, de nem Abdáról került elő.
A Bori noteszt nem Radnóti írta.

Most pedig el kell mondanom Önnek, hogy nagyon "megfogott" a könyve. Ahhoz elég erős, hogy a jelenleg elfogadott történetet megkérdőjelezze, viszont új történetnek a körvonalait sem olvashatjuk ki belőle.

(Nem küldtem el a levelet, nem akartam zavarogni vele.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Gerencs%C3%A9r_Mikl%C3%B3s

 

 

 Ez volt a topiknyitó:

2009. 01. 25. 12:50
Ez a véletlenszerűen összeállított kis irodalomjegyzék (1-2 órai munka "terméke") Radnóti Miklós életének utolsó szakaszára vonatkozó írásokat gyűjt egybe. Szándékosan rendezetlen. Semmiféle prekoncepciót nem tartalmaz. A költő emlékének kijáró tisztelettel megfogalmazott hozzászólásokat várok.

Töredék : Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája / Kőszegi Ábel ; [ill. Ámos Imre]
(Mikrokozmosz füzetek) Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972.

Gyötrelmek útja : Dokumentum-regény / Bognár Béla ; [kiad. a Győr-Sopron Megyei Tanács és a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság] (Kőszegi Ábel "Töredék" c. műve felhasználásával) [Győr] : Győr-Sopron. Megyei Tanács, 1987.

Tarkólövés : dokumentumriportok Radnóti Miklósról / Hulesch Ernő. 4., átd., bőv. kiad Győr : SZIF-Universitas Kft., 1999.

Stációk : dokumentumriport Radnóti Miklósról / Hulesch Ernő. (Műhely-könyvek, 0238-1591) Budapest : Széchenyi Nyomda, 1989.

http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/a_bori_munkaszolgalat_jugoszlav_szemmel
Jó bibliográfiája van!

http://szolnoksagok.freeblog.hu/archives/2007/10/07/ASZO-FO/

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12980

http://gondola.hu/cikkek/56834

Gerencsér Miklós: Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata. Lakitelek : Antológia, 1998. 273 p.

PÉTER László: "Így végzed hát te is..." Radnóti Miklós mártírhalála. = Új horizont. 28. 2000. 2. 101-113.

http://nol.hu/archivum/archiv-416718

http://nol.hu/archivum/archiv-494685

http://nol.hu/archivum/archiv-472570

Mint tanu szólni : bori történet / Andai Ferenc. [Budapest] : Ab Ovo, 2003.
 
Andai Ferenc: "Randevu Heidenauban" == Múlt és Jövő 2009. 4. – 14–24.
 
Kőbányai János: Szétszálazás és újraszövés 400–402.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet