MENÜ

Kiss Zoltán honlapja

...

http://www.jelenkor.net/pecs/137/alkalmi-vers-az-orokkevalosagnak

 

Alkalmi vers az örökkévalóságnak : az Apáca utcai könyvtárépület üvegablakára írt Csorba-nyolcsoros keletkezéséről

 

1985-ben új, háromszintes szárnnyal gazdagodott a Baranya Megyei Könyvtár Apáca utcai épülete. „Művészi értéke az épületnek az a két színes üvegablak, melyeket Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tervei alapján L. Szabó Erzsébet üvegművész készített. Az első emeleten Csorba Győző, a másodikon Weöres Sándor egy-egy verse ill. versrészlete olvasható az ablakokon.”[1] A könyvtárosok emlékezete szerint mindkét vers erre az alkalomra született, ezért fogalmazott így Kovács Sándor Iván: „Baranya megye könyvtára pedig oly módon emlékeztet az első igazgatóra, hogy a küszöbét átlépőnek egy Weöres-idézet tündököljék a szemébe:

Előbb elfújhatsz házat és hegyormot,

Mint egy tegnap-elhamvadt tollpihét.

Örök arcukat mutatják a dolgok

A múltban. Nem másit rajtuk a lét.

Ez a négy Weöres-verssor Csorba Győző akaratából vagy szelleméből kerülhetett a Pécs latin fényeit, az aranysárga ragyogást szerteszóró színes üvegablak rámájába.”

Majd ehhez jegyzetet fűz: „A vers nincs benne W. S. köteteiben; a könyvtár kérésére készült.”[2]

            A könyvtári szájhagyomány szerint tehát ezeket az aforisztikus sorokat eleve „üvegbe verselték” volna a szerzők. Ez azonban – átvizsgálva a Csorba köteteket is – csak éppen Weöres esetében téves. Weöres nyolc sora ugyanis A mult naplója (1952)[3] című vers harmadik szakaszának áttördelt változata:

 

 

Weöres Sándornak ismerjük egy levelét, melyet Román Lászlónénak írt 1984. június 22-én: „Kedves Asszonyom,

itt küldöm a kívánt négysoros szöveget, Pécs emblémáját. Remélem, meg fog felelni.

Pécs az ország déli városa

Néha télen is meleg van itt

Misina és Tettye hajlatán

Karácsonykor hóvirág virít”[4]

            A levélben küldött játékos sorok helyett a Baranya Megyei Könyvtárban Csorba Győző választotta ki Weöres köteteiből a filozofikusabb versrészletet.[5]

Csorba Győző versét viszont valóban alkalminak minősíthetjük. Egyetlen kötetében sem találhatjuk, eleve az új épület „üvegablakára íródott”:[6]

A szellemből anyag,

majd újra szellem:

ímé a könyv

e köznapi csoda.

Elérhető lesz

az elérhetetlen,

ha fölveszed

s le nem teszed soha.

A versírás helyzetéből sok minden következett a költő számára. Különleges anyag, egy üvegablak őrizetére bízhatta versét, ami komoly minőségi mércét állított elé; másrészt tartalmilag a könyvhöz, könyvtárhoz konkrétan kötődő témát kellett választania. Csorba Győző tökéletesen oldotta meg a feladatát. Az ellentétek halmozása (szellem – anyag – szellem, köznapi – csoda, elérhető – elérhetetlen, fölveszed – le nem teszed) szétfeszítené az aforisztikus költeményt, ha a jól megválasztott asszonánc, a kötött forma (csoda – soha) nem tartaná egybe. Ugyanezt a rímet használja Unoka[7] című versében, majd pedig Az én szavaimban.[8] A „köznapi csoda” kifejezés előfordulására is találunk példát költészetében, a MartynFerencnek[9] írt versében. Ez, és az ünnepélyes, biblikus mutatószó (ímé) nemcsak megengedi, de szinte követeli, hogy a könyv fölvétele Szent Ágoston[10] megtérésének pillanatát idézze ebbe a kis remekműbe.

            Alkalomra íródott Csorba verse, de mint más szövegei, ez is maradandó. Ráadásul a törékeny anyag őrzi a törhetetlen gondolatokat.[11]

 

 

A szellemből anyag...

                                        (A képet Boda Miklós készítette.)

 

 


1. Beszámoló a Baranya Megyei Könyvtár 1985. évi munkájáról. További említések: Gárdonyi Tamás: Három szinten az olvasószolgálat = Dunántúli Napló, 1985. július 26. p. 1. ; Keresztes Ágnes: Olvasólámpás üvegablakon = Új Tükör, 1986. március 9. p. 12–13.

2. Kovács Sándor Iván: A könyvtár békéje. Utószó a Csorba Győző Megyei Könyvtár könyvtörténeti tanulmánykötetéhez = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2000. 5. sz. p. 15–19. [19]

3. A hallgatás tornya című 1956-ban megjelent kötet 350. oldalán:

Előbb elfújhatsz házat és hegyormot, / mint egy tegnap-elhamvadt tollpihét. / Örök arcukat mutatják a dolgok / a multban. Nem másít rajtuk a lét.

 4. Weöres és Pécs. Vallomások, dokumentumok, emlékek / válogatta, szerkesztette, összeállította: Tüskés Tibor. Pécs : Csorba Győző Megyei Könyvtár, 2003. 179 p. [174] Ez a vers 1971-ben íródott és a Rongyszőnyeg II. 52. darabja:

Pécs az ország déli városa, / néha télen is meleg van itt, / Jakabhegy és Tettye hajlatán / januárban hóvirág virít.

5. Dr. Román Lászlóné szíves közlése.

6. Dr. Román Lászlónénak itt köszönöm meg az eredeti variációk közlésének lehetőségét. „Csorba Győző versikéi Martyn Ferenc – Szabó Erzsébet üvegablakához 1 A szellemből anyag, majd ujra szellem: / imé a könyv, e köznapi csoda. / Elérhető lesz az elérhetetlen, / ha fölveszed, s le nem teszed soha. 2 Tér és idő, szép és igaz / a könyvbe mind befér. / Hü társ a könyv, támasz, vigasz, / mindennapi kenyér. 3 Én várlak itt, a könyv, legjobb barátod / ezer alakban. / Forgass csak hiven, s hasznát hogyha látod, / jöjj vissza gyakran. 4 A könyv vagyok, / hü társad mindhalálig. / Légy hü te is, / javadra válik. [Gépirat.]

7. Csorba Győző: Észrevételek. Budapest : Magvető, 1976. 141 p. [75–76]

„s úgy nézzem mint kiből soha / nem távozik el a csoda”

8. Csorba Győző: A szavak bolyhai. Budapest : Magvető, 1988. 173 p. [166–167]

„és nem derül ki többé már soha / mi is vetélt el mily zengő csoda”

9. Csorba Győző: Időjáték. Budapest : Magvető, 1972. 119 p. [20–21]

„A legnagyobb csoda, a köznapi, amit csak kevesed-magával észlel.”

 10. Tüskés Tibor: Csorba Győző. Budapest : Akadémiai, 1981. 241 p. [12]

„Érdeklődése az ókor és a középkor felé is kitágul: rendszeres olvasmányai a Tao Te king, a Biblia, Szent Ágoston Confessiója [...]”

11. Mendöl Zsuzsa: A könyvtár új épületszárnya = Baranyai Könyvtáros, 1986. 1. sz. p. 16–17.

„Az üvegablakok megalkotásában, kivitelezésében L. Szabó Erzsébet üvegművész volt Martyn Ferenc társa. Telitalálatnak érezzük a hely és a műfaj megválasztását. Mivel az üvegablak-festészet a gótikus szakrális művészetben élte fénykorát, technikáját tekintve – ólomkeretbe foglalt színes mezőkből építettségével, a mozaikokkal rokon jellege miatt is – hatása mindmáig megőrzött valami áhítatos szakrális vonást. Ez a modern épületet – amely belső megoldásában, berendezésében a többi hasonló célú intézmény típus-egyenruhájában jár – kiemeli a hétköznapokból [...]”

---

[A Csorba Győző-változatok harmadik darabjához.] Úgy vélem, Győző szándékosan a Klimo Könyvtár Használati szabályzatának a záró gondolataira utalt. "Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban." Csorba ezt így "idézte" meg: "... s hasznát hogyha látod, / jöjj vissza gyakran." Azt hiszem, a folyamatosságot akarta érzékeltetni, az első pécsi, s az első magyarországi nyilvános könyvtárhoz kapcsolta a majd kétszázötven évvel későbbi, huszadik századi bibliotékát.

(Bertók László kiegészítő megjegyzése)

---

 

 

 

 

 [Román Marika néni jóvoltából a Győző bácsi-féle eredeti gépirat:]

 

 

---

Apróságok:

 

Csorba Győző versei [Hír] == DN. –  29:50 (1972. febr. 29.). – p. 4.

Az Új Írás [...] márciusi száma Csorba Győző Janus Medvevárban és Mindenféle hang című költeményeit közli.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Honlap készítés ingyen

Asztali nézet