MENÜ

Kiss Zoltán honlapja

...

Gyurcsány esete a pécsi Dialógus-csoporttal
2006. november 14. 01:00

Kiss Zoltán
A 2006-os választási kampányra készült el Pesty László filmje, az Egy hiteles ember. A film utolsó harmadában egykori ellenzékiek emlékeztek arra, hogy Gyurcsány Ferenc a kommunista hatalom oldalán lépett fel a Dialógus Békemozgalom pécsi csoportja ellen. Az eddig előkerült dokumentumok alátámasztják a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar KISZ-titkára elleni vádakat. Gyurcsány Ferenc bizonyíthatóan a diktatúra oldalán állt, együttműködött a rendőrségi vizsgálatot vezető III/III-as századossal. Öt főiskolás nevét is a rendőrség tudomására hozta, egyikük addig még nem került az államvédelem látókörébe.1

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben

Még ebben az évben, de már a kampány után jelent meg Debreczeni József Az új miniszterelnök című kötete. Aki Gyurcsány-életrajzot ír, kénytelen néhány szót szólni a kormányfő KISZ-es karrierjéről. Egy apologéta ezt úgy oldja meg, hogy relativizálja a KISZ politikai szerepét; illetve abszolutizálni igyekszik a főhős civil kurázsiját. „A KISZ valójában egy nagy rendezvényszervező irodaként működött. (…) Ő maga is alternatív figura, hosszú hajat, hajpántot viselt, a fellépése bizonyos helyeken, főleg pártkörökben néha visszatetszést keltett.”
A mai baloldal számára kellemesen áthangszerelt melódia beissza magát a fülekbe. Ám az andalító bulizós hangulatot disszonáns hang zavarja meg: „Ennek az időszaknak politikai értelemben egyetlen komolyabb eseménye a Dialógus Békecsoport föllépése nyomán kialakult konfliktus 1984 tavaszán. Ennek kapcsán napvilágot láttak olyan interpretációk, amelyek Gyurcsány Ferencet afféle »ortodox kommunistának« a »változást követelők« ellen indított akció KISZ-es vezérének igyekeznek beállítani.”
Debreczeni szerint az „egykori eseményekre emlékező tanúk és a még előkeríthető tények – finoman szólva – nem támasztják alá ezt a verziót. A történet nagy vonalakban a következőképpen rekonstruálható. (…) 1984 elején a pécsi bölcsészkaron is alakul egy csoport, amely egy ideig saját faliújságot működtethet közleményei nyilvánossá tételéhez, amit azonban egy idő után betiltanak. Gyurcsány Ferencet ez roppant kellemetlenül érinti. „Csináltattak egy nagy zöld faliújságot a menzával szemben – »Dialógus Békecsoport« –, és ők maguk hozták azt a szabályt, hogy ide mindenki azt tesz ki, amit akar. Én ezt támogatom, mert azt gondolom, hogy szabadon meg kell tárgyalni az ügyeket. Megy is a dolog, viszonylag szabadszájúan. Kényesebb szövegek is vannak, de a rendszer elbírja. A kezdeményezés nagyon fiatal, még gyermekcipőben jár, még csak pár hetes, tapogatják a korlátokat, hogy meddig lehet elmenni. És egy határon túl a rendszer nem viseli el a dolgot, és a faliújságot megszüntetik. A dolog tönkremegy, természetesen nagy vita van, ami már arról is szól, hogy mit kell csinálni ezekkel a gyerekekkel. Én mélyen fel vagyok háborodva, mert én garantáltam, hogy ez így rendben lesz, a faliújság mehet, hiszen csak nyílt vitákban tisztázhatók a nézeteltérések. (…) „Gyurcsány Ferenc a Dialógus Békecsoport, illetve a faliújság körüli konfliktus kapcsán, de más alkalommal is a nyilvános vita szükségessége mellett kardoskodik. (…) „Semmiképp sem szeretnék valami romantikus figurának tűnni, de én úgy élem meg, és ma is úgy emlékszem, hogy a Bókay Tóni – aki akkor dékánhelyettes volt, és nagyon rendes fiú – meg én vagyunk amellett, hogy ezek a magyar szakosok csináltak már úgyis épp elég marhaságot, és ezt mi ne tetőzzük még azzal, hogy gyerekeket küldünk el. Merthogy ki akarták őket rúgni. És a gyerekek végül maradtak.”
Mindezt Debreczeni egy „perdöntő fontosságú korabeli dokumentummal” igyekszik alátámasztani, „melynek fejlécén ez olvasható: Magyar Szocialista Munkáspárt Janus Pannonius Tudományegyetemi Bizottsága Tanárképző Kari Pártvezetőség”. A címe pedig így hangzik: „A Kari Pártvezetőség állásfoglalása a hallgatók körében tapasztalt néhány aktuális politikai probléma tanulságairól.” Debreczeni történetével nem egyedül az a baj, hogy hamis, ettől még igaz is lehetne – viccelődhetnénk. Az igazi gond az egyoldalúsága, elfogult forráskezelése: emlékező tanúk ugyanis vagyunk néhányan még, persze ma is a másik oldalon. Mi bizonyosak vagyunk benne, hogy a Dialógus Békemozgalom pécsi csoportjának nem volt önálló faliújságja. A Visszhang című faliújság Gyurcsány találmánya volt, amelyre akár névtelen cikkeket is lehetett írni. A kormányfő emlékezetkihagyásának komoly oka van, hiszen a történetben itt merül fel az egyik legkomolyabb erkölcsi kifogás ellene: legkésőbb a rendőrségi vizsgálat kezdetén el kellett volna távolítania ezt a „demokratikus fórumot”, amely leginkább a rendőrségi írásszakértő munkáját segítette.
A Gyurcsány–Debreczeni-féle történet leggyengébb pontjának pedig a „perdöntő fontosságú korabeli dokumentum” bizonyul. Ennek keltezése – Debreczeni egyébként végig 1984 elejére datálja az eseményeket – ugyanis kizárja, hogy a Dialógus Békemozgalomra vonatkozzon. A Dialógus Békecsoport elleni pécsi rendőrségi vizsgálat kezdete: „Jelentem, hogy 1982. november 16-án izgatás és fiatalokat tömörítő társadalomra veszélyes csoportosulás kezdeményezésének gyanúja miatt ismeretlen tettes felderítésére »Szorongó« fedőnéven bizalmas nyomozást rendeltünk el.”; utolsó dokumentuma: „Határozat Pécs, 1983. október 13-án.”
Debreczeni könyve sok esetben – akaratán kívül – leleplezi Gyurcsány Ferencet. Ilyen önleleplezésként olvasható Gyurcsány verziója a Dialógusról. Egy 1984-es emlék takarja el finoman szólva a Dialógus-ügy történéseit, egy 1984-es történet dokumentumaival fedi el KISZ-karrierjének sikeres indulását. Debreczeni József pedig hagyta magát tévútra vezetni. A rendőrségi iratokból kiderül, hogy a „társadalmi kapcsolatok” jól működtek az egyetemen. A kari KISZ-titkár beleértendő ebbe az operatív fogalomba.
Természetesen nem az volt a célunk, hogy az egykori ifjúkommunista erkölcsi botlását öncélúan felidézzük. Sokkal fontosabb, hogy a Dialógus Békecsoport pécsi csoportjáról ne a hazug miniszterelnök utódkommunista verziója maradjon fönn az utókor számára.

 

1. "Jelentés Pécs, 1983. március 30.-án.
Jelentem, hogy 1983. március 30.-án beszélgetést folytattam a JPTE Tanárképző Kara KISZ vezetőségének a tagjaival, kik az alábbi tájékoztatást adták: 1983. március 23.-án a "Dialóg" elnevezésü "független békemozgalom" követői azzal a kéréssel fordultak az intézmény KISZ vezetőségéhez, hogy engedélyezze plakátjaik kirakását. A vezetőség ettől mereven elzárkozott, annál inkább is mert a magyar-történelem szakos hallgatók nagy része, főleg a negyedévesek nem újították meg a KISZ. tagságukat. A "Dialóghoz" tartozó személyek többnyire negyedéves magyar történelem szakos hallgatók. (…) A Tanárképző Karon […] és […] a "független békemozgalom" aktiv szervezője, de szobatársaik […], […], valamint […] is tevékenykednek a mozgalomban, annak hangadói.
A jelentésben leirtakat a "Szorongó" fn. bizalmas nyomozásban és a "Vidéki" fn. előzetes ellenőrzésben használjuk fel. […] r. szds."

 

 

Honlap készítés ingyen

Asztali nézet