MENÜ

Kiss Zoltán honlapja

...

Tiszaeszlarousse. Sajtótörténeti minilexikon

[mutatvány szócikk(töredék)ek]

 

            A tiszaeszlári per több szempontból vízválasztó a magyar sajtó történetében. Soha odáig egyetlen történet nem tartotta olyan izgalomban az olvasóközönséget, mint ez. 1882 májusától 1883 augusztusáig címlapsztori volt, s az olvasók úgy várták a másnapi híreket, mint a mai szappanoperák foglyai az éppen következő folytatást. "A közönség feszülten nézett e végtárgyalás elé – írta a Vasárnapi Újság –, s a fővárosi sajtó rendkívüli, eddig páratlannak mondható erőfeszítést tett, hogy teljesen eleget tegyen a közönség érdeklődésének." A híréhség lecsillapítása rugalmasságot, rendkívüli alkalmazkodóképességet követelt meg a lapoktól. Különtudósítókat küldtek Nyíregyházára, külön távíróvonalakat béreltek, s odaküldték legjobb rajzolóikat is. A délelőtti tárgyalások gyorsírással lejegyzett szó szerinti anyaga délután már gyűrötten hevert az olvasók asztalán. Riportok, karcolatok, tárcák színesíteték a száraz tárgyalási jegyzőkönyvet, politikailag is igyekezvén befolyásolni az érdeklődő polgárokat. Ezért is mondhatjuk, hogy nemcsak a "magyar sajtó szervezete és teljesítőképessége szempontjából" jelentett határt a tiszaeszlári per, hanem határt jelentett politikailag is. Addig nem látott mértékben szakadt ketté a politikai nyilvánosság, és az ebből keletkező feszültség nem tett jót a büntetőpernek. Álhírek, rémhírek tömege kapott szárnyra, ami már a nyomozati szakban is károkat okozott. Vérvádhívők és ellenzők, antiszemiták és filoszemiták: két táborra szakadt a nyilvánosság, s mindenki megkapta a szája ízének megfelelő tájékoztatást. Egy lap pedig kifejezetten a pernek köszönheti létrejöttét: Tisza-Eszlár. Napi értesítő.

 

ADAMOVICS József (1845–1887) tiszaeszlári plébános

Döntő szerepe van abban, hogy a bűnügy nem maradt meg az igazságszolgáltatás keretei között. Hisz a vérvád lehetőségében, s bizonyos a vádolt zsidók bűnösségében. Ő viszi az esetet a nyilvánosság elé a Magyar Állam vidéki levelezőjeként. Ezzel útjára indította a vérvád világraszóló hír-lavináját. Scharf  József önvádját kiemelte a falusi személyközi tér névtelenségéből, az országos, sőt a világsajtó témájává téve azt.

ADAMOVICS József: Egy lány eltűnésének titokzatos esete. = Magyar Állam, 1882. május 20.; ADAMOVICS József: Tisza-Eszlár. Zsidó kérdés. Válasza Schuck Salamon karczagi főrabbinak "A keresztények a zsidókról" cz. röpiratára. Budapest, Hunyadi M. int. nyom.; KONCZ Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, Érseki Lyceumi Nyomda. p. 1.; 88 [VICZIÁN János]: Adamovics József. In Magyar Katolikus Lexikon. I. kötet. A–Bor. Főszerk.: Dr. Diós István. Budapest : Szent István Társulat, 1993. p. 48.

 

ÁBRÁNYI Lajos (1849–1901) festő

Ábrányi Lajos a mai fotóriporterek feladatát látta el. Tudósított balesetekről, bűncselekményekről, bűnügyi leleplezésekről. A rajzokat az adott helyszíneken néhány perc alatt megalkotta. 1883-ban ő tudósított a tiszaeszlári per tárgyalásáról, s ezzel a sorozatával vált ismertté. Ő az első művész, aki – a fényképezőgépet ecsettel, rajzszerszámmal helyettesítve – a történet megfestésére vállalkozott. Elkészítette Solymosi Eszter képét, valamint az egész tárgyalás megelevenedik munkái nyomán. Külső felkérésre dolgozott, lelkiismeretesen. Az Eszterről készült kép utóélete is érdekes. A drezdai antiszemita kongresszuson Ónody Géza mutatta be a résztvevőknek. "A teremben kifüggesztve lett Solymosi Eszternek Ábrányi Lajos által festett s Ónody Géza által magával hozott arczképe is, a mely kép a legrészvétteljesebb figyelem tárgya volt."

Vasárnapi Újság, 1883. június 24-augusztus 5.; A drezdai nemzetközi kongresszus tárgyalásai. = 12 Röpirat. Politikai, társadalmi és közgazdasági közlöny, 1883. szeptember 15. II. évfolyam. XII. füzet. p. 479-493. [481]; OSGYÁN Edina: Politikusokat figuráztak ki az élclapok. A Borsszem Jankó karikatúrái miatt került a figyelem középpontjába a XIX. században. = Magyar Nemzet, 2002. szeptember 2. p. 24.

 

Bolond Istók (1878–1919) élclap

BUZINKAY Géza: Élclapok 1875-1890. IV. A szenvedélyesen ellenzéki Bolond Istók. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 413–422.

 

Borsszem Jankó (1868–1938) élclap

"Az élclapokban a polgárosodás körül vívott harc, a fontosságának megfelelően, központi kérdéssé vált, s a tiszaeszlári per a korszak magyar társadalomtörténetének határköve lett. [...] 1875-öt követően 1886 volt a másik határkő a XIX. századi magyar élclapok történetében. Az antiszemita harcok lassú elcsendesedése válságos helyzetet teremtett. A Borsszem Jankó álláspontja győztesen került ki e harcokból, ez viszont azt eredményezte, hogy a tiszaeszlári per idején liberális magatartást tanusító kormányt utóbb minden egyéb területen is a korábbinál sokkal egyértelműbben kezdte támogatni."

BUZINKAY Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Budapest : Corvina Kiadó, 1983. [65; 66; 70; 72]; BUZINKAY Géza: Élclapok 18751890. I. A politikai élclaptípus kimerülése 18751890.; II. A nagyvárosi polgárság kormánypárti élclapja: a Borsszem Jankó. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 393–394. [393; 394]; p. 395–404. [401]

 

Budapest (1877–1918) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. V. Az üzleti-politikai sajtó fellendülése. 1. A függetlenségi szimpatizáns Budapest. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 339–343.

 

Budapesti Hírlap (1881–1939) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. V. Az üzleti-politikai sajtó fellendülése. 3. A 67-es ellenzékiséget képviselő Budapesti Hírlap. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 351–357.

 

Debreczeni Ellenőr

 

Egyenlőség (1881–1938) zsidó felekezeti lap

1881-ben alapította és szerkesztette Bogdányi Mór.

A félszázados Egyenlőség.  In Zsidó évkönyv az 5691. bibliai évre. IV. évfolyam. Szerkeszti: Kecskeméti Vilmos. Budapest : Elek-nyomda, 1930/31. p. 177–178.; N[ÉMETH].G.B[éla].: Hírlapok, folyóiratok és irodalmi társaságok az utolsó századnegyedben. In A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk.: Sőtér István. (A magyar irodalom története, IV. kötet.) Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. p. 565–590. [575]; SZABOLCSI Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (18811931). Emlékezések, dokumentumok. SZABOLCSI Miklós előszavával. Budapest : MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.; SCHARF Móricz: Emlékeim a tiszaeszlári pörből. = Egyenlőség, 1927. szeptember 10.–december 3.

 

Egyetértés (1874–1913) politikai napilap

"Az 1880-as évek jelentős hazai eseményei viszont részben még ma sem hullottak ki az emlékezetből, s ez az egykorú sajtónak köszönhető. 1882-ben a középkori vérvád felelevenítésével állítottak zsidó vallásúakat bíróság elé, s az úgynevezett eszlári per visszhangja mutatja a sajtó változását. A régi tradíciókat követő kormánypárti Nemzet és a függetlenségi ellenzéki Egyetértés tízezer szavas távirati tudósításokat közölt, s vezércikkekben hangoztatta a vádlottak ártatlanságát."

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. I. Bevezetés. 4. Információval együtt szenzáció. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 258–263. [262]; ELEK Judit–SÜKÖSD Mihály: Tutajosok. A tiszaeszlári per dokumentumai. Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1980.

 

Ellenőr (1869–1882) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. II. A kormánypárti sajtój. 2. A politikából kiábrándulók lapja: az Ellenőr. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 278–285.

 

EÖTVÖS Károly (1842–1916) ügyvéd, politikus, író, újságíró

Tóth Jánosné: Eötvös Károly. Bibliográfia. (Veszprém megyei bibliográfiák, 1.) Veszprém : [Eötvös Károly Megyei Könyvtár], 1987.

 

Ébredjünk (1882–1893) keresztény társadalmi hetilap

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (a történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék) sajtóbibliográfiája. (18452000). Szerk.: László Gézáné Szarka Ágota. Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, 2002. 53 p.

 

Függetlenség (1879–?) politikai napilap

"[Verhovay] Hírlapjának szerkesztésében legfeltűnőbb változást az 1882–83-as tiszaeszlári per, és az annak nyomán elindított antiszemita propaganda hozott. [...]A per alatt kötelezte el magát végleg az antiszemitáknak, a Függetlenség csak ekkor kapcsolódott be feltétel nélkül az antiszemita akciókba. Aztán a per 15 hónapja alatt és után tudatosan és kiszámítottan zsidóellenes hangulatot keltett, vallási fanatizmusból elkövetett gyilkosságról cikkezett, amikor a többi – kormánypárti és ellenzéki – laptársa mindvégig elfogulatlan akart maradni, ha valójában nem is maradt mindig az. [...]A tiszaeszlári per befejeződése, 1884 után a Függetlenség még három évig jelent meg. [...]Az antiszemiták felé forduló Függetlenség a tiszaeszlári per lezárulta után gyorsan elvesztette olvasóit..."

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. III. A függetlenségi ellenzék sajtója. [Bevezetés]; 2. Újság az újságíróért: Verhovay és a Függetlenség. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 293–294. [294]; p. 304–309. [306; 307; 308]

 

Füstölő (1881–1888) élclap

 

(A) Hon (1863–1882) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. II. A kormánypárti sajtój. 1. A kormánypárt központi lapja: A Hon. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 273–278.

 

Katholikus Társadalom (1881–1884) hetilap

"A Katholikus Társadalom különleges szerepet játszott a tiszaeszlári per idején. [...E]z a lap merészkedett legtávolabb az antiszemitizmusban: nemcsak közölte az antiszemita párt petícióit, hanem nyíltan is rokonszenvezett Istóczyval. A rituális gyilkosságot például éppen az ő röpiratának idézeteivel vélte igazolni."

BUZINKAY Géza: A politikai sajtó története 18751890. VI. A katolikus politikai sajtó. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 358–365. [363; 364]

 

Katolikus sajtó

"A tiszaeszlári per és az antiszemita zavargások, pártszerveződés olyan társadalmi problémákra vetettek világot, amelyek erősíthették a katolikus lapok érvelését. A katolikus sajtó szemében mindaz, ami ekkor – bármilyen erős érzelmi színezéssel – felszínre jutott, a liberalizmus bűneit igazolta és saját kritikájának jogosságát támasztotta alá. Az antiszemita mozgalmakkal e lapok tehát rokonszenveztek, bár ennek mértékét és megnyilatkozási formáit sok szempont befolyásolta."

Magyar Állam; Magyar Korona; Katholikus Társadalom

BUZINKAY Géza: A politikai sajtó története 18751890. VI. A katolikus politikai sajtó. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 358–365. [363; 364]; BORSÁNYI-SCHMIDT Ferenc: A tiszaeszlári per visszhangja a korabeli magyar katolikus sajtóban. = Remény, 2000. 3. sz. p. 43–50.

 

Kozma Sándor (1825–1897) királyi főügyész

"De aztán azt sem hagyhatom figyelmen kivül, hogy épen most, midőn egy szokatlanul nagy jelentőségre vergődött bűnügyben az annak elintézésére hivatott egyéneknek cselekvésük és elhatározásuk teljes szabadságára van szükségük, az én kötelességem azon terrorismussal, melyet a journalistika némely közege megteremtett s melynek hatásával nem csak általában a vélemény szabadságát, hanem a hivatalos közegek objectivitását is megbénitani törekszik – mondom az én kötelességem az első sorban szembeszállni s visszautasitani a megfélemlitésnek ez alkalommal igen kényelmesen is kezelhető minden üzelmeit." – írja Kozma Sándor Jókainak. "Levélbeni panaszának kiváltó oka – ahogy maga is utal rá – az Ü[stökös] egész oldalas gúnyrajza Miért akar Pauler "menni"? címmel [1882. augusztus 27.], amely kérdésre a kép alatt ott a válasz is: "Mert úgy veszi észre, hogy valami Kozmás Dániában." A képen pedig a pénzeszacskót kínáló zsidó felé félreérthetetlenül nyúlik ki a főügyész marka."

"Az újságírói tollat (igaz, álnéven) még főügyészként is forgató Kozma az Üstökös c. élclap rágalmazó karikatúrája miatt nem a bírósághoz, hanem a Jókai vezette Magyar Hírlapírók Egyletéhez fordult. A Tóth Lőrinc legfelsőbb bíró és író elnöklete alatt álló becsületbíróság szakmai elégtételt adott, elmarasztalván az Üstököst, s arra kötelezte: minden lapban saját költségén tegye közzé a testület döntését."

KOZMA SándorJókainak. = Nemzet, 1882. szeptember 2. reggeli kiadás. In Jókai Mór Levelezése (1876–1885). Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte: GYŐRFFY Miklós. (Jókai Mór összes művei. Levelezés, III.) Budapest : Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992. p. 193–195., p. 586–587. [194; 586]; Dr. NAGY Károly: Regényes életű utcanévadó volt. Kozma Sándor, az első pesti királyi főügyész. = Népszabadság, 1999. június 8. p. 30.

 

Magyar Állam (1868–1908) egyházpolitikai napilap

"A fővárosi lapok közül ő tudósított elsőként, 1882. május 20-án a tiszaeszlári esetről, méghozzá bármely beismerő vallomás előtt már igazolt vérvádat emlegetve. Ettől kezdve híradásai és vidéki levelezői naponta beszámoltak az eseményekről. ...A tiszaeszlári per lezajlása, majd az antiszemita párt felbomlása után átgondoltabb taktikával, de határozottabban is folytathatta antiszemitizmusát: akkor már nem kellett a kilengésektől való elhatárolódással is törődnie."

BUZINKAY Géza: A politikai sajtó története 18751890. VI. A katolikus politikai sajtó. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 358–365. [363; 364]

 

Magyar Korona (1877–1885) egyházpolitikai napilap

"A Magyar Korona volt a legtartózkodóbb, bizonyára mind a tömegjellege miatt, mind kormánypártisága és a klérus megfontolásai miatt. A zavargásokról nagyrészt nem is tudósított, az antiszemita párttal határozottan szembehelyezkedett, viszont a tiszaeszlári vérvádat kezdettől fogva igaznak fogadta el, a felmentő ítélet után pedig keserűen állapította meg, hogy ezzel a bírák "...eleget tettek a zsidóság közvéleményének...", és most kell még következnie az igazság kiderítésének."

BUZINKAY Géza: A politikai sajtó története 18751890. VI. A katolikus politikai sajtó. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 358–365. [363; 364]

 

MIKSZÁTH Kálmán (1847–1910) író, újságíró, szerkesztő

MIKSZÁTH Kálmán: Tárcák, cikkek, táviratok a nyíregyházi tárgyalásról. In Mikszáth Kálmán összes művei. 66. kötet. Cikkek és karcolatok. 1883. április–augusztus. (Sajtó alá rendezte Rejtő István) Budapest : Akadémiai Kiadó, 1972. p. 126–303.

 

Nemzet (1882–1899) politikai napilap

"Megindulása viszont éppen a dualizmus kori békekorszak legnagyobb sajtószenzációjával, az eszlári perrel esett egybe. A középkori vérvád felszításával folytatott antiszemita kampány, amelyre egy tiszaeszlári parasztlány felderítetlen eltűnése adott alkalmat, s amely az 1883 eleji nyíregyházi törvényszéki tárgyalásban érte el izgalmi tetőfokát, a Nemzet számára mégsem volt alkalom a szenzációk keresésére. Bár tudósítója ott volt, de riportokat sem közölt a tárgyalásról (mint ahogy például a Pesti Hírlap tette közzé Mikszáth Kálmánéit), hanem teljes terjedelemben ismertette a bűnper tárgyalási anyagát, a sokszor tízezer szót is meghaladó távirati tudósításokat. A roppant anyag közléséhez állandósítani kellett a félíves "mellékletet", s még így is alig maradt tér a napi anyag számára. Az eszlári per, az antiszemitizmus jelentkezése, a politikai sajtó átalakulása mind csak tünete volt annak a társadalmi átalakulásnak, amelyet a kortársak a liberalizmus válságaként próbáltak általánosítani."

"Az 1880-as évek jelentős hazai eseményei viszont részben még ma sem hullottak ki az emlékezetből, s ez az egykorú sajtónak köszönhető. 1882-ben a középkori vérvád felelevenítésével állítottak zsidó vallásúakat bíróság elé, s az úgynevezett eszlári per visszhangja mutatja a sajtó változását. A régi tradíciókat követő kormánypárti Nemzet és a függetlenségi ellenzéki Egyetértés tízezer szavas távirati tudósításokat közölt, s vezércikkekben hangoztatta a vádlottak ártatlanságát."

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. I. Bevezetés. 4. Információval együtt szenzáció.; A politikai sajtó története 18751890. II. A kormánypárti sajtó. 4. A dzsentri hatalom tisztes lapja: A Nemzet. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 258–263. [262]; p. 288–292. [289]

 

Nemzeti Újság (1883–1884) politikai napilap

"Az országbíró gyilkosainak kézre kerítése után nem maradt a lap szenzáció nélkül: ekkor kezdődött az eszlári per. A Függetlenségi Párt felfogásának megfelelően támadásokat intézett az antiszemita irányzat ellen. Nem véletlen, hogy előfizetési felhívásában ekkor nem annyira a függetlenségi érzésekre apellált, hanem a szokásos frázisokon kívül ("Magyarország kizárólag magyar legyen") azt hangoztatta, hogy "kiirtandó a babona és a vallási rajongás, helyreállítandó az egyes felekezetek közötti jó egyetértés". A per hosszú folyama alatt derekasan küzdött az antiszemita áramlattal, de annak lezárulta után nem kínálkozott számára olyan politikai téma, amely az uralkodó osztályok pártfrakcióin túlmenően a szélesebb néprétegeket is érdekelte volna."

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 1875-1890. III. A függetlenségi ellenzék sajtója. 3. Az aufklärista pozitivizmus népnevelési utópiájának jelentkezése a függetlenségi néplapokban. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 309–312. [312]

 

Nyíregyházi sajtó

"A rövidesen irányitó erejü <<Nyirvidék>> mellett a nyolcvanas évek elején még egy érdekes hetilap indul meg Nyiregyházán. Ezt a lapot az első magyar ébredő, Mikecz József szerkeszti, akinek tollát az 1883-ban meginduló tiszaeszlári pör lázas izgalma vezeti. Az ébredő lap cime: <<Ébredjünk>>. Öt évig élt." Ébredjünk; Nyírvidék; Szabolcsmegyei Közlöny

TÉGER Béla: A sajtó Nyíregyházán. In Az 50 éves "Nyírvidék" albuma. Szerk.: Vertse K. Andor. Nyomatott Nyíregyházán, Jóba Elek könyvnyomdájában. p. 107–113. [110]

 

Nyírvidék (1880–1933) társadalmi hetilap

Nyírvidék, 1882. április 9.; TÉGER Béla: A "Nyírvidék" ötven esztendeje. In Az 50 éves "Nyírvidék" albuma. Szerk.: Vertse K. Andor. Nyomatott Nyíregyházán, Jóba Elek könyvnyomdájában. p. 231–469. [264; 315]; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (a történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék) sajtóbibliográfiája. (18452000). Szerk.: László Gézáné Szarka Ágota. Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, 2002. p. 237–240.

 

Pesti Hírlap (1878–1944) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. V. Az üzleti-politikai sajtó fellendülése. 2. A kormánypolitika új útjait kereső Pesti Hírlap. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 343–350.; A Pesti Hirlap és Tiszaeszlár. In Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1878–1928. Budapest, p. 78–80.

 

Pesti Napló (1850–1939) politikai napilap

GERGELY András–VELIKY János: A politikai sajtó története 18751890. IV. Az eszmehirdető pártsajtó alkonya. 1. Az elégedetlen polgárok szócsövévé alakuló Pesti Napló. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 313–324.

 

Sajtótörvény

"1882. junius 1-én megjelen egy röpirat: "A tiszaeszlári vértanú leány és az óhitű zsidók" czíme alatt. Később megjelen az esztergomi közlönynek junius 14-iki és junius 26-iki száma. Azt hiszem t. ház, bármi legyen tartalma egy sajtóterméknek, bármilyen izgató legyen az, annak elbirálásánál, hogy a vele való elbánásban a törvény megsértetett-e vagy nem, ez subordinált kérdés, mert hiszen a büntető törvények és azok rendelkezései épen a bűntényekre vannak alkotva. Hogy ha azok nem lennének izgató természetűek, mi alapon merne benyulni a biró a legszentebb jogokba. Bevallom, hogy a ponyvairodalom azon zugtermékeinek, melyek a nép erkölcseinek megmételyezésére vannak szánva, soha védője nem leszek. A középkor sötét tévtanainak nem leszek bajnoka. E kérdés azonban nem tartozik ide, midőn a sajtótörvény megsértéséről lehet szó; csak arról lehet itt szó, hogy a törvényes intézkedések nem elégítettek volna-e ki ez esetben, és ha a sajtótörvény megszegetett. [...] Azon röpirat, mely beérkezett, véletlenül nekem is beküldetett és én - ismerve a törvényes utat - nem a belügyminister ur, hanem az igazságügyminister ur figyelmét hivtam fel s tudomásom van róla, hogy ezek a közvádlónak el is küldettek; de sajátságos t. ház, hogy a közvádló nem az igazságügyministernek, hanem viszonyainkat nagyon jellemző módon, véletlenül a ministerelnök-belügyministernek tett jelentést. (Derültség balfelől.) Ebből kettőt következtetek. Következtetem először azon korlátlan teljhatalmat, melyet a belügyminister ur hierachicus fokozat szerint ministertársai felett is gyakorol; (Mozgás jobbfelől, helyeslés balfelől) következtetem másodszor azt, hogy mégis való volt az, a mit akkor a közvélemény suttogott, hogy az igazságügyminister és közvádló közt feszültek voltak a viszonyok. (Mozgás jobbfelől.)"

A zsidó harcztérről. Havi szemle. = 12 Röpirat. Politikai, társadalmi és közgazdasági közlöny, július 15. II. évfolyam. X. füzet. p. 397–412. (A tisza-eszlári rituális gyilkossági bűnper. Külföldi lapnyilatkozatok e cause céle?bre fölött. A tisza-eszlárihoz hasonló esetek hazánkban. – Az országban uralkodó nagymérvü izgalom. Antisemitikus tüntetések Nagyszombatban, Pozsony-Sz.-Györgyön, Szeniczen, Pápán, sat. – Tisza Kálmán belügyminister két körrendelete a zsidóügyben. A sajtótörvény megsértése. A szabad sajtó öngyilkossági sportja. Élczlapjaink. – Zsidó reformáczió. Az orthodox rabbik nyilatkozványa. – Az európai antisemitikus mozgalom sulypontja Magyarországban...); [POLÓNYI Géza beszéde, 1882. november 25-én.] In Képviselőházi Napló, 1881–84. VII. kötet. p. 254–256.; [TISZA Kálmán miniszterelnök válasza Polónyi Géza beszédére, 1882. november 25-én.] In Képviselőházi Napló, 1881–84. VII. kötet. p. 256–258.; [ISTÓCZY Győző határozati javaslata az 1882. július 1-én 2355/eln. szám alatt kelt belügyminiszteri rendeletről, 1882. november 25-én.] In Képviselőházi Napló, 1881–84. VII. kötet. p. 256–258.

 

SZABOLCSI Miksa (1857–1915) újságíró, szerkesztő

"Aligha volt a tiszaeszlári pörnek olyan mozzanata és olyan tényezője, akár baráti, akár ellenséges oldalon, amellyel a tanításnak, a rábeszélésnek, a közvetlen hatásnak képességével befolyásolni, mozgatni ne igyekezett volna." "A tiszaeszlári per idején Nyíregyházán tartózkodott; ő oldotta meg a tiszadadai hullausztatás rejtélyét és a per lefolyásáról állandóan tudósította a budapesti és külföldi lapokat, köztük az 1881-ben alapított és akkor még Bogdányi Mór szerkesztése alatt álló Egyenlőség-et. Ezek a tudósítások Szabolcsi álnév alatt jelentek meg és ezt a nevet is vette fel névváltoztatásakor."

MEZEI Ernő: Az ifjú Szabolcsi Miksa. = Egyenlőség, 1915. június 27. p. 3–4.; KEMPELEN Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. III. kötet. Budapest : Szerző, 31 p.

 

Szabolcsmegyei Közlöny (1876–1883) hetilap, a per idejére napilappá alakul

Itt jelent meg Solymosi Eszter személyleírása. A kőrözést tartalmazó lapszám sehol nem lelhető fel. A személyleírás Bary József kézirataiban megtalálható.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (a történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék) sajtóbibliográfiája. (18452000). Szerk.: László Gézáné Szarka Ágota. Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, 2002. p. 310–311.

 

Tisza-Eszlár. Napi értesítő (1883)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (a történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék) sajtóbibliográfiája. (18452000). Szerk.: László Gézáné Szarka Ágota. Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, 2002. 360 p.

 

12 Röpirat (1876–1883) folyóirat

 

TÓTH Béla (1857–1907) író, újságíró, művelődéstörténész

"[A Függetlenségtől] Ujra visszakerült az Egyetértéshez, amely éppen őt, mint antiszemita hirben állót küldötte ki a világhirű tisza-eszlári pör tárgyalására Nyiregyházára s az antiszemitának tartott Tóth Béla leplezte le e pörnek nem egy botrányát. Halálakor a tisza-eszlári pör Onody Gézája, az egykori ismert antiszemita képviselő, a Keresztények Lapjában ki is állitotta Tóth Béláról a bizonyitványt, hogy nem volt soha antiszemita."

Tóth Béla ujságiró-életéből. Intimitások. – In Pesti Hírlap Naptára 1908. Budapest : Légrády testvérek, [1908] p. 38–39. [39]; NAGY József: Tóth Béla élete és munkássága. Budapest : A szerző kiadása, 1932. [5; 6]

 

(Az) Üstökös (1858–1918) élclap

"Az Üstökös 1883. szept. 16., 37. száma közli >>Zikcene-zakcene<< címmel a tiszaeszlári per nyomán támadt antiszemita tüntetések alkalmával énekelt zsidó-csúfoló dal szövegét és dallamát."

BUZINKAY Géza: Élclapok 18751890. III. A folytonosan átalakuló Üstökös. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 405–412. [406]; Lügewacker Dolfi levele a "Wiener Allgemajné"-hoz. = Üstökös, 1883. augusztus 12. In Mokány Berczi és Spitzig Itzig, Göre Gábor mög a többiek... A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között. A szöveget válogatta, gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta: BUZINKAY Géza. (Magyar Hírmondó.) Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1988. [407; 736]; Glavina Lajos és Rabagas. In Mikszáth Kálmán összes művei. 67. kötet. Cikkek és karcolatok. 1882–1883. (Sajtó alá rendezte REJTŐ István) Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969. 286 p.

 

Vasárnapi Újság (1854–1921) képes hetilap

"1883-ban a tiszaeszlári per fél éven keresztül lefoglalta és lendületben tartotta a Vasárnapi Újságot. Mint már említettük, kiküldött rajzolója tudósított Nyíregyházáról. A helyszíni beszámolók érdekességének fölfedezése más rovatokra is kihatott, s jelentékenyen megnövekedett a lap eredeti anyagainak száma. Az átmeneti színesedés után azonban ugyanoda tért vissza, ahol a korábbi években tartott: a tárcákon és egy-egy elmélkedésen kívül majdnem minden egyéb írás és hír másodközlés volt."

"...érintette a képanyagot az 1883-i tiszaeszlári per tudósítása: legalábbis átmenetileg, először foglaltak el jelentős teret a helyszíni riportképek, és színesebbé vált a kép és szöveg tördelése. Ugyanígy újdonságot jelentett a lap olvasóinak, hogy tudósításokat olvashattak rendszeresen. A per és az ezt követő tüntetések elcsitulásával megjelenésében is unalmasabb lett a Vasárnapi Újság." "...1883-ban pedig Ábrányi Lajos tudósított rajzokkal Nyíregyházáról a tiszaeszlári per eseményeiről."

BUZINKAY Géza: A magyar nyelvű közművelődési sajtó 18751890. II. A dzsentroid középosztályi olvasóréteg lapja, a Vasárnapi Újság. 1. Konzervatív ízlés, mérsékelt formai változások. 2. Munkatársak. 3. A "józan haladás terjesztése" helyett a nemzeti dicsőség szolgálata. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867–1892. Szerk.: Kosáry Domokos–Németh G. Béla. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985. p. 444–450. [445; 446; 449]

 

VERHOVAY Gyula (1849–1906) újságíró

Függetlenség

 

 

Honlap készítés ingyen

Asztali nézet