Gyurcsányi lakásproblémák, avagy hogyan születnek a privilegionáriusok
A lakáskérdés körüljárásával az a célom, hogy bemutassam, hogyan születik a privilégiumokat magától értetődőnek tekintő elvtárs. Kevesen jutottak úgy első lakáshoz, ahogyan az Gyurcsánynak sikerült! „A Fővárosi Tanács rendelkezési keretéből kaptam lakást, s ez a lemondás után nagy port kavart a Demiszben. Sokat töprengtem, s úgy döntöttem, nem adom vissza a lakást, csak akkor, ha ez válik a politikai viták középpontjává. Ha ettől valaki boldog lesz ebben az országban, visszaadom…” [Ifjúsági Magazin, 1989. 8:2]
„Amikor elhagytam a Demiszt, még nem tudtam, hová megyek, hol fogok dolgozni. A jelenlegi munkáltatómat, a Váltó Kft.-t csak két hete ismerem. Tőlük kapom a fizetésemet, bruttó 21 ezer forintot, de ez a vállalkozás mozgalmunkat is támogatja. Egyszerűen azért, mert fiatalok, tehát az átlagnál innovatívabbak vagyunk. Ráadásul formálódó gazdaságpolitikánk vállalkozásbarát. Ha sikerül hozzá támogatókat szerezni, tehát szavazókat, akkor közvetve használunk a Váltó KFT.-nek is. Egyébiránt, ha továbbra is a Demisz alelnöke maradok, jelenleg bruttó 30 ezer forint lenne a fizetésem. Ami pedig a lakást illeti: való igaz, még a KISZ KB titkáraként kaptam a Fővárosi Tanácstól egy két és fél szobás tanácsi lakást. Sokat töprengtem azon, hogy azzal mi legyen. Kikértem erről sokak véleményét, a többi között a politikai ellenfeleimét is. Végül is azt szűrtem le ezekből a beszélgetésekből, hogy attól nem leszek én szebb, okosabb, ha visszaadom ezt a lakást, és feleségemmel, kisgyermekemmel átköltözöm egy albérletbe. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy „lakásügyem” mind ez idáig csak a Demiszben vetődött fel. Mondván: ha már nem tartozol közénk, nem jár neked a lakás! Hát nem érdekes?...”
[Fekete Gy. Attila: Az ifjúság és a vállalkozók pártja. Gyurcsány Ferenc az új nemzedékről. Miért fizet a Váltó Kft. bruttó 21 ezret a mozgalom elnökének? = Népszabadság, 1989. július 31. p. 7. Kiemelés tőlem: K. Z.]
Nem tudom, észrevették-e balos olvasóim, hogy pillanatok alatt képes a saját sarát ráönteni éppen aktuális politikai ellenfeleire!
„Az Új Nemzedék kimúlásával végérvényesnek gondolom a politikai pályafutásom befejezését. És örülök, hogy így tettem. Hogy fogtam magam, és felálltam. Utólag is azt gondolom, hogy ez jó dolog volt. Tisztességes dolog. Hát én azért otthagytam csapot-papot, jól fizető állást, és munkanélküli lettem. Mindez egy kis megszorítással igaz, mert a lakás, az megmaradt. Az a tanácsi lakás, amit még a KISZ KB titkáraként kaptam, s amelyben akkor a feleségemmel és az egyéves fiammal lakunk.” [Debreczeni: 77.]
De jól jönne most, a nagy megszorítások idején egy ilyen „kis megszorítás”! [Ez a kis pamfletó még a Gyurcsány-kormányok idején született.]
„Gyurcsány még KISZ–Demisz vonalon értékes budai tanácsi lakáshoz jutott, melyet vakmerő huszárvágással nem adott el – midőn „távozott” a politikai életből –, hanem öröklakásra cserélt. Utóbbit eladta, és [1992.] novemberben ebből a bevételből alapította az Altust; a jegyzett tőke 10 millió forint volt.” [Reform, 2005. július 15. p. 4.]
Az Apró-villa történetéről sok honlapon olvashat az érdeklődő.
Mindezek tükrében halljuk, hogyan hantázik a lakáskérdésről az ifjúkommunista politikus:
„Ha nincs lakás, az vallásos vagy ateista, szociáldemokrata vagy keresztényszocialista számára éppen olyan súlyos gond.” [Magyar Ifjúság, 1988. december 9. p. 11.]