A hideg napokkal kapcsolatos irodalom jegyzéke
(apránként javítgatom...)
Újvidék, március 9. == Napi Hírek [MTI]. – (1942. márc. 9.). – p. 1.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1942_03_1/?pg=299&layout=s
Dungyerszki Bogdán és Popovics L. Milán országgyűlési képviselők befejezték körútjukat a titeli, zsablyai és óbecsei járásban.
Bajcsy-Zsilinszky [1942. december 2-án a Képviselőházban] == Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, 16. kötet. – Budapest : Athenaeum, 1942. – p. 490–492.
Pákozdy Ferenc: Újvidék (1942) [Vers]
Délvidéki emlékkönyv. – Újvidék, 1942. Bajcsy-Zsilinszky Endre Memorandum... == OL Küm. pol. 1943–16–81. pol. sz. jelentés (másolat)
Marschall László: Páris, Bari, Belgrád == Szabad Nép. – 3:10 (1945. ápr. 6.). – p. 5.
„Újvidéken az antifasiszta kiállításon láttam a Horthy tisztek véres munkáját. Háromezer embert akasztottak itt fel. Hosszú akasztófasort mutat a kép, előtte cigarettázó, fölényes Horthy tisztek.”
Ujvidék, 1942. január 22. == Vihar Béla (összeállította): Sárga könyv : Adatok a magyar zsidóság háborús szenvedéseiből 1941–1945. – Budapest : Hechaluc, 1945. – p.15–21.
Példás nemzetiségi politika a demokratikus Jugoszláviában == Szabad Nép. – 3:95 (1945. júl. 20.). – p. 3.
Jovan Vesselinov Zsarkó, a Népfelszabadító Egységfront tartományi bizottságának titkára mondja: „Az újvidéki vérengzéseknél a kivégzett antifasiszták egy része magyar volt.”
Gyöngyösi Nándor: A Horthy-rendszer titkos aktái az újvidéki vérfürdőről == Szabad Nép. – 3:97 (1945. júl. 22.). – p. 4.
Elfogták Rózsa Ferenc gyilkosát : Péter elvtárs személyesen tette ártalmatlanná Juhász Istvánt, a csendőrnyomozók főnökét == Szabad Nép. – 3:99 (1945. júl. 25.). – p. 3.
„Szerb partizánokat hajszolt Újvidéken, és előkészítette az utat Feketehalmi-Czeidneréknek és szállította az áldozatok százait a v. k. f. vésztörvényszékének akasztófáihoz.”
Budapestre hozzák a tíz háborús főbűnöst == Szabad Nép. – 3:107 (1945. aug. 3.). – p. 2.
„A negyedik névsor keltezése: május 4. Ezen a listán a 39, emberi mivoltából kivetkőzött, újvidéki pribék szerepel.”
Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatainak megteremtése hasznos lesz mind a két országra : Dr. Ribár, a jugoszláv nemzetgyűlés elnöke nyilatkozik a Szabad Népnek == Szabad Nép. – 3:135 (1945. szept. 7.). – p. 6.
„Remélem, hogy népeink elfelejtik az újvidéki eseményeket. A magyarokat erre az útra a fasizmus taszította.”
A hadüzenetről, a fegyverszünetről és az újvidéki mészárlásról vallott Bárdossy == Szabad Nép. – 3:180 (1945. okt. 31.). – p. 1.
Dezsényi Miklós: Újvidék 1–2. == Képes Figyelő. – 1:8, 9 (1945. okt. 20., 27.). – p. ?.
https://drive.google.com/file/d/0B_ihntY92Y6VZVA1T0RsU0stWU0/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B_ihntY92Y6VUENVbFp1YUVoUGM/view?usp=sharing
12.000 ember legyilkoltatásáért felel Zöldi Márton csendőrszázados == Szabad Nép. – 3:174 (1945. okt. 24.). – p. 2.
Újvidéken „10000 ember halála terheli a lelkiismeretét.”
A hadüzenetről, a fegyverszünetről és az újvidéki mészárlásról vallott Bárdossy == Szabad Nép. – 3:180 (1945. okt. 31.). – p. 1.
Sztójay, Grassy, Ruszkay és még 16 háborús bűnös Budapesten == Szabad Nép. – 3:180 (1945. okt. 31.). – p. 3.
Grassy Jenő, a véreskezű újvidéki pribék
Halált kértek a népügyészek Bárdossyra == Szabad Nép. – 3:181 (1945. nov. 3.). – p. 2.
A betegen fekvő Grassi József SS-altábornagynak, a délvidéki vérengzések egyik főirányítójának vallomása szintén éles fényt vet az újvidéki „tisztogatási akció” szörnyűségeire.
Schweinitzer és Fernbach kihallgatják egymást == Szabad Nép. – 3:181 (1945. nov. 3.). – p. 3.
Délvidéki vérengzéseket „polgári vonalon” vezette.
Öt halálos ítélet az újvidéki perben == Szabad Nép. – 3:182 (1945. nov. 4.). – p. 4.
Százöt háborús bűnöst adtak át a magyar hatóságoknak [Hír] == Szabad Nép. – 3:198 (1945. nov. 23.). – p. 2.
Fernbach Péter.
Budapestre hozzák Feketehalmi Czeidnert [Hír] == Szabad Nép. – 3:203 (1945. nov. 29.). – p. 4.
Cinikusan tagad Rajniss == Szabad Nép. – 3:205 (1945. dec. 1.). – p. 3.
Az újvidéki események kapcsán beismeri Rajniss, hogy tudott a vérengzésekről és tudta, hogy nemcsak zsidókat, hanem keresztényeket is lemészároltak.
Bujtogatnak… újvidéki gyilkos… a rendbontók élén == Szabad Nép. – 3:206 (1945. dec. 2.). – p. 3.
Koncz Elek.
Kivégezték az újvidéki per elítéltjeit [Hír] == Szabad Nép. – 3:213 (1945. dec. 12.). – p. 3.
Zöldi csendőrpribék Endre ellen vall == Szabad Nép. – 3:225 (1945. dec. 28.). – p. 2.
Zöldi Újvidék után.
Az újvidéki vérfürdő ügyét szerdán tárgyalja a Népbíróság == Szabad Nép. – 3:227 (1945. dec. 30.). – p. 5.
4 napig tartott.
Dezsényi Miklós: Hősök és árulók : A magyar összeomlás katonai története. – Budapest : Magyar Téka, 1946. – p. 87–108.
Gyöngyösi Nándor: Horthy kitüntette és előléptette az újvidéki és zsablyai vérfürdő rendezőit : 1942-ben úgy tett mint 1920-ban == Szabad Nép. – 4:3 (1946. jan. 4.). – p. 3.
Jugoszlávia kikéri Bárdossyt, Grassyt és Zöldit == Szabad Nép. – 4:4 (1946. jan. 5.). – p. 3.
Grassy vallomása az újvidéki vérengzésről == Szabad Nép. – 4:6 (1946. jan. 8.). – p. 3.
Súlyosan terhelő vallomások Zöldi és Grassy ellen a keddi tárgyaláson == Szabad Nép. – 4:7 (1946. jan. 9.). – p. 2.
Szálasi vallomása: Horthy és Szombathelyi adtak parancsot az újvidéki vérfürdőre == Szabad Nép. – 4:8 (1946. jan. 10.). – p. 2.
Grassy Babósnak: „Én vagyok a németek délvidéki megbízottja”.
Halálraítélték az újvidéki tömeggyilkosság főbűnöseit == Szabad Nép. – 4:10 (1946. jan. 12.). – p. 1.
Az újvidéki gyilkosokat… [Hír] == Szabad Nép. – 4:11 (1946. jan. 13.). – p. 4.
… kiadták a jugoszláv hatóságoknak.
Jugoszláviába vitték az újvidéki hóhérokat… [Hír] == Szabad Nép. – 4:15 (1946. jan. 18.). – p. 4.
Grassyt és Zöldit. Kiadták a jugoszlávoknak Nagy Miklós újvidéki polgármestert. A gyilkosokat erős karhatalmi fedezet mellett teherautón vitték le a jugoszláv határig, ahol a jugoszláv határig, ahol a jugoszláv rendőri közegek vették át őket.
Grassyt és Zöldit kötélhalálra ítélte a NOT [Hír] == Szabad Nép. – 4:52 (1946. márc. 3.). – p. 3.
Budapestre hozták Feketehalmi-Czeidnert [Hír] == Szabad Nép. – 4:57 (1946. márc. 9.). – p. 2.
Amerikai futárgéppel (…) az újvidéki vérfürdő hírhedt szervezőjét és végrehajtóját.
Horthy hazafias szolgálatnak tekintette a délvidéki vérengzéseket == Szabad Nép. – 4:66 (1946. márc. 21.). – p. 1.
Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd leveléről vallott.
Feltűnően enyhe ítélet Szombathelyi ügyében == Szabad Nép. – 4:74 (1946. márc. 31.). – p. 5.
Hivatali bűnpártolás.
Tábornokmentéssel foglalkozik a népbíróság Molnár-tanácsa == Szabad Nép. – 4:74 (1946. ápr. 10.). – p. 2.
Schönherz Klára: Beszélnem kell a Szombathelyi-ügyben == Szabad Nép. – 4:90 (1946. ápr. 21.). – p. 5.
„újvidéki vérfürdő rendezőjét”
„A kirívó igazságtalanságok kerülendők” == Szabad Nép. – 4:106 (1946. máj. 13.). – p. 3.
Szombathelyi utasította az újvidéki hóhért a délvidéki vérengzésekre == Szabad Nép. – 4:114 (1946. máj. 22.). – p. 2.
Szombathelyit életfogytiglanra ítélték : Feketehalmi-Czeydner: halál == Szabad Nép. – 4:115 (1946. máj. 23.). – p. 3.
Kende István: „Egység és testvériség” : Hogyan él Jugoszlávia magyarsága? == Szabad Nép. – 4:123 (1946. jún. 2.). – p. 7.
Szombathelyi büntetését keveslik.
Kállai Gyula: Antiszemitizmus, vérvád, népmozgalom == Szabad Nép. – 4:128 (1946. jún. 8.). – p. 3.
…Orgoványtól Újvidékig…
Nagy meglepetést keltett Újszászi tábornok leleplezése Horthy és Mihajlovics kapcsolatairól == Szabad Nép. – 4:138 (1946. jún. 21.). – p. 4.
Jugoszláviába szállítják [Hír] == Szabad Nép. – 4:156 (1946. júl. 14.). – p. 6.
Feketehalmy-Czeydner Ferencet és Szombathelyi Ferencet.
A munkásegység történelmi megmásíthatatlan szükségszerűség == Szabad Nép. – 4:216 (1946. szept. 25.). – p. 2.
jugoszláv nép elfelejtette Újvidék gyalázatát – Szakasits.
Szombathelyi Ferenc és társai az újvidéki népbíróság előtt [Hír] == == Szabad Nép. – 4:239 (1946. okt. 22.). – p. 1.
Losonczy Géza: Az újvidéki hóhérok == Szabad Nép. – 4:241 (1946. okt. 24.). – p. 2.
Szombathelyi a jugoszláv bíróság előtt : Megkezdődött a magyar háborús bűnösök pere Újvidéken == Szabad Nép. – 4:241 (1946. okt. 24.). – p. 4.
Kihallgatták Szombathelyit == Szabad Nép. – 4:242 (1946. okt. 25.). – p. 5.
Horthy ellen vallanak az újvidéki tanúk == Szabad Nép. – 4:243 (1946. okt. 26.). – p. 2.
Egymásra hárítják a felelősséget az újvidéki vérebek == Szabad Nép. – 4:244 (1946. okt. 27.). – p. 5.
„Kilenc családtagomat gyilkolták meg” : Az újvidéki borzalmakról vallanak a tanúk == Szabad Nép. – 4:245 (1946. okt. 29.). – p. 3.
„Mégiscsak magyarok?” == Szabad Nép. – 4:247 (1946. okt. 31.). – p. 6.
A honvédelmi minisztérium nyilatkozata == Szabad Nép. – 4:248 (1946. nov. 1.). – p. 2.
Újszászi: „kevés”.
Halálra ítélték az újvidéki vérebeket : Czeydner, Grassy, Zöldi: kötél, a többi golyó == Szabad Nép. – 4:248 (1946. nov. 1.). – p. 3.
Nemes György: Kézfogás == Szabad Nép. – 4:249 (1946. nov. 3.). – p. 2.
… katonabanditák.
Kivégezték Szombathelyit és 7 bűntársát [Hír] == Szabad Nép. – 4:250 (1946. nov. 5.). – p. 2.
Nyilvánosan felakasztották Feketehalmy-Czeidnert [Hír] == Szabad Nép. – 4:251 (1946. nov. 6.). – p. 2.
Az újvidéki városi népbizottság… [Hír] == Szabad Nép. – 4:292 (1946. dec. 24.). – p. 4.
… felhívást bocsátott ki, amelyben felhívja mindazokat, akiknek érdekében áll, hogy az 1942. évi újvidéki események során elhunyt személyeket a halotti anyakönyvbe felvegyék, a szükséges eljárás megindítása végett jelentkezzenek a városi népbizottságnál. Az érdekelt személyeknek a bejelentés alkalmával bizonyítékot kell felmutatni a bejelentő személy elhunytáról, vagy pedig két tanúval kell bizonyítani az elhalálozás tényét és fel kell mutatni az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát is. Ezt a bejelentést ez év végéig lehet megtenni.
Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők. – Budapest : Gondolat, 1986. – p. 91–96. [1947]
Hírünk == Szabad Nép. – 5:14 (1947. jan. 18.). – p. 4.
újvidéki heródesek
Dálnoki Veress Lajos a jugoszláv háborús bűnösök listáján == Szabad Nép. – 5:22 (1947. jan. 28.). – p. 1.
Gimes Miklós: Mi vagy ők! == Szabad Nép. – 5:78 (1947. ápr. 6.). – p. 7.
„Ők azt mondják, „faji gondolat” és mi a Duna véres jegét látjuk Újvidéknél…”
- O.: Magyar–jugoszláv barátság == Szabad Nép. – 5:80 (1947. ápr. 10.). – p. 1.
„Most hozzánk jön ennek a népnek a küldöttsége, szellemi élcsapata, hogy megmondja: sohasem azonosította a magyar népet a zsablyai és újvidéki hóhérokkal.”
„Segítünk Nektek és Jugoszláviának…” : Újvidéki és budapesti munkások levélváltása == Szabad Nép. – 5:80 (1947.ápr. 10.). – p. 3.
„Katonáink akciója nem a szerb nép ellen irányul” – írta akkor Horthy. És valóban: pribékjei, Feketehalmi, Zöldy, Grassy nem voltak tekintettel a tömegmészárlásoknál arra, hogy Újvidéken, Zsablyán, Csurogon, Boldogasszonyfán szerb vagy magyar kerül-e a szuronyuk elé.”
Molter Károly: Lidérc [Novella] == Szabad Nép. – 5:157 (1947. júl. 13.). – p. 9. In uő.: Harci mosolyok. – Marosvásárhely : Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1956. – p. 156–161.
parancsra cselekedtem… ; Egy kövér lidérc címmel jelent meg 1956-ban.
Molnár Erik külügyminiszter: Magyarország a békére törekvő népekkel kíván együttműködni == Szabad Nép. – 5:236 (1947. okt. 17.). – p. 1.
Tudják, hogy Újvidék és a többi rémtettek tettesei nem azonosak a magyar néppel.
Üdvözlet Tito marsal[l]nak és a jugoszláv kormányküldöttségnek == Szabad Nép. – 5:278 (1947. dec. 6.). – p. 1.
háborús bűnösség mocsara; MKP természetes szövetségese, ezért tiltakoztak; ezer és tízezer ártatlan áldozat
Az újvidéki fenevad volt a megszökött karosszériagyáros üzlettársa == Friss Újság. – ?:140 (1947. dec. 13.). – p. 3.
Feketehalmi-Czeydner Ferenc.
Ékszertolvaj lett Újvidék vérengző polgármesterének fia == Friss újság. – ?:142 (1947. dec. 16.). – p. 3.
Őrizetbe vettek egy sötétmúltú ügyvédet == Friss újság. – ?:142 (1947. dec. 16.). – p. 3.
Zöldi Márton: „újvidéki vérengzés egyik gyilkosa”
Tamaskó, az újvidéki véreb botrányt rendezett a városházán : A gyilkosságok tömege terheli lelkiismeretét == Friss Újság. – ?:153 (1947. dec. 31.). – p. 2.
18 gyilkosság miatt körözte a rendőrség
Nyilas tömeggyilkos volt „Vörös Feri”, a kávéfőzőgépek tolvaja == Friss Újság. – ?:28 (1948. febr. 4.). – p. 2.
Darvas Ferenc – részt vett az újvidéki mészárlásban
A kapitalizmus szellemében Horthy tanárai tanítanak a Közgazdasági Egyetemen == Szabad Nép. – 6:165 (1948. júl. 21.). – p. 2.
Erődi Harrach: „A háború idején azzal dicsekedett, hogy fia mint Horthy-tiszt az újvidéki gyilkosságokból is tevékenyen kivette részét.”
Letartóztattak egy tanácselnököt, aki résztvett a délvidéki vérengzésekben == Friss Újság. – ?:248 (1948. okt. 27.). – p. 2.
Hódy István óbecsei járásbíró
A KMP megalakulásának 30-ik évfordulóján nagyszabású kiállítással kezdi meg működését a Magyar Munkásmozgalmi Intézet == Szabad Nép. – 6:262 (1948. nov. 13.). – p. 5.
plakát: 90 kommunista agyonlövetését jelenti be; Keresztes-Fischer felhívása: Újvidékre vonatkozó iratok fényképek megsemmisítéséről
Miért kellett meghalni Schönherz Zoltánnak, a szabadság hőslelkű harcosának? == Friss Újság. – ?:? (1948. dec. 14.). – p. 2.
Babós József „Babost küldték le Újvidékre a vérengzések után, hogy a nyomozást vezesse és Babos ahelyett, hogy a vérengzőket állította volna bíróság elé, újabb 284 ártatlan embert kivégeztetett.”
Békénk, boldogságunk záloga == Szabad Nép. – 9:41 (1951. febr. 19.). – p. 3.
„A Horthy-fasiszták újvidéki és más vérengzéseit a Magyar Népköztársaság számlájára írva süvölti uszító, soviniszta beszédeit az a Tito, aki valójában szövetségese volt a Horthy- és Hitler-fasisztáknak.”
Rózsa Ferenc elvtárs harcos élete álljon példaképül ifjúságunk, feltörekvő nemzedékünk előtt! : Kiss Károly elvtárs beszéde… == Szabad Nép. – 10:27 (1952. febr. 2.). – p. 3.
1942 februári Szabad Nép szám említése: „Írt az újvidéki vérengzésről.”
Deák András: Sárga karszalag. – Újvidék, 1954. [Gosztonyi jegyzeteiben]
A magyar kultúra kiváló munkásai a Szovjetunió külpolitikájáról : Révész Imre akadémikus: A magyar és a jugoszláv nép közös érdeke, hogy békés, baráti viszony alakuljon ki országaink között == Szabad Nép. – 13:161 (1955. jún. 12.).
„Magam ma is szégyenkezve gondolok vissza arra a vérengzésre, amelyet a Horthy-fasiszták Újvidéken és másutt véghezvittek.”
Szigethy György: Bírósági komédia == Uő.: Szemtanuja voltam Titó délvidéki vérengzésének. – Cleveland, 1956. – p. 89–93.
Nincs a világon olyan erő, amely Magyarországot a szocialista tábortól eltéríthetné == Népszabadság. – 2:31 (1957. febr. 5.). – p. 5.
Marosán György: „Egyes írók nagy lármát csapnak most Nyugaton a humanizmus cégére alatt. De (…) miért nem szólalt meg a lelkiismeretük a Horthy-pribékek újvidéki vérengzése idején?”
Rónai Mihály András: A pepita gyilkos == Népszabadság. – 2:77 (1957. márc. 31.). – p. 14.
újvidéki vérfürdő heteiben
Horváth József, Nemes János, Pintér István, Szabó László: Az utolsó felvonás : A „nemzetvezető” díszszemlét tart… == Népszabadság. – 16:128 (1958. máj. 31.). – p. 2.
Feketehalmy-Czeydner: újvidéki főhóhér
Szabó László: Az ezredes úr és az ő láthatatlan lágy szíve : Jergen Blem svéd újságíró figyelmébe == Népszabadság. – 16:305 (1958. dec. 25.). – p. 23.
„Emlékeztető” a bácskai vérengzés hadbírósági főtárgyalásáról ([Budapest,] 1943. december 16.) == Zsigmond László (szerk.): Magyarország és a második világháború Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. – Budapest : Kossuth, 1959. – p. 422–428.
Horváth József, Kékesdi Gyula, Nemes János, Ordas Nándor: 133 nap : A Gyűjtőfogház vendégei == Népszabadság. – 17:73 (1959. márc. 27.). – p. 4–5.
Zöldi Márton: újvidéki vérengző csendőrpribék
Csima János: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938–1945). – Budapest : HM Központi Irattára, 1961. [Gosztonyi jegyzeteiben]
„Emlékeztető” a bácskai vérengzés hadbírósági főtárgyalásáról ([Budapest,] 1943. dec. 16.) == Zsigmond László (szerk.): Magyarország és a második világháború Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. – 2. kiadás. – Budapest : Kossuth, 1961. – p. 418–424.
További terhelő bizonyítékok Eichmann budapesti cinkosa – Bonn jelenlegi stockholmi nagykövete ellen == Dunántúli Napló. – 18:165 (1961. júl. 15.). – p. 4.
Werkmeister.
Buzási János: Az újvidéki "razzia". – Budapest : Kossuth, 1963.
Dersi Tamás: Újvidéki „razzia” : Több ezer ártatlan áldozat : Hamis jelentések : Mi történt 1942 januárjában a Bácskában == Esti Hírlap. – ?:184 (1963. ?. ?.). – p. 3.
több ezer ártatlan ember; tarkólövés; vezérkari főnökség gondoskodott róla, hogy a vádlottak idejében
megszökhessenek Németországba; Buzási alapján
Dezsényi Miklós: Örvények a Dunán : Egy katona emlékei. – Budapest : Móra, 1964. – 179 p. [(66); 99–119; (156–157 Steinmetz, Osztapenko)]
Totovics Jován elbeszélése alapján leírta egy 1910-es kiadású császári és királyi flotta-almanach fényes lapjaira.
Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig 1941–1945. – Budapest : Táncsics, 1965. – 759 p. [89–120; 383–390; 474; 742; 749]
Kiss Gábor: Cseres Tibor: Hideg napok [Recenzió] == Alföld. – 16:2 (1965. febr.). – p. 89–90.
„Emlékeztető” a bácskai vérengzés hadbírósági főtárgyalásáról ([Budapest,] 1943. dec. 16.) == Zsigmond László (szerk.): Magyarország és a második világháború Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. – 3. kiadás. – Budapest : Kossuth, 1966. – p. 387–393.
Rónai Mihály András: A leghidegebb január == Népszabadság. – 25:13 (1967. jan. 15.). – p. 9.
Pákozdy Ferenc: Újvidék (1942) [Vers] == Uő.: Esthajnal. – Budapest : Magvető, 1968. – p. 107–108.
Vígh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a „hideg napok” == Történelmi Szemle. – 11:1–2 (1968.). – p. 81–103.
Hollós Ervin: A délvidéki tragédia == Uő.: Rendőrség, csendőrség, VKF 2. – Budapest : Kossuth, 1971. – p. 288–310.
Harminc éve történt : Küzdelem a független, szabad, demokratikus Magyarországért == Dunántúli Napló. – 29:26 (1972. febr. 1.). – p. 6.
Újvidéki vérengzés elleni tiltakozás: Szabad Nép.
Kövendy Károly: Magyar Királyi Csendőrség a törvény és rend szolgálatában. – 1973. [Gosztonyi jegyzeteiben]
Wüscht, Johann: Die magyarische Okkupation der Batschka 1941–1944. – Kehl am Rhein, 1975. – 45 p. [Gosztonyi jegyzeteiben]
Beránné Nemes Éva, Hollós Ervin: Megfigyelés alatt... – Budapest : Akadémiai, 1977.
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest : Magvető, 1978. [II. köt. p. 640–647. 1984.]
Grassyval beszélgetés; kisbarnaki Farkas Ferenc véleménye; egy csendőr őrmester: „öljetek meg mindenkit, aki nem magyar”
Rektor Béla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. – Cleveland : Árpád, 1980.
Hajzer Lajos: Pécs első Gorkij-fordítója == Dunántúli Napló. – 37:253 (1980. szept. 14.). – p. 8.
Kardos Imre 1942 januárja végén halhatott meg az újvidéki „hideg napok” idején, ami semmiképpen sem lehetett a véletlen műve.
Karsai Elek: Az újvidéki „hideg napok” emlékeztető évfordulóján == Társadalmi Szemle. – 37:1 (1982. jan.). – p. 88–94.
Golubović, Zvonimir, Kumanov, Živan: A bácskai vérengzés 1–12. == Magyar Szó. – ?:? 1982. jan. 20–31. – p. ?.
https://drive.google.com/file/d/0B_ihntY92Y6VTzN3ZFNrcGFQbnM/view?usp=sharing
Gosztonyi Péter: Magyarország katonai szerepe a második világháborúban, 3. == Katolikus Szemle. – ?:3 (1982). – p. 213–235. [231–235]
Sajti Enikő, A: == Párttörténeti Közlemények. – 28:4 (1982. dec.). – p. 141–175.
Katz József: Az újvidéki megrázó jelenetek == Uő.: Vérzivataros idők nyomában. – Jeruzsálem : Szerző, 1985. – p. 155–157. (39.)
Sajti Enikő, A., Markó György: Ismeretlen dokumentum az 1942 januári délvidéki razzia résztvevőinek peréről (1943. december 14–1944. január 14.). – Hadtörténelmi Közlemények. – ?:2 (1985). – p. 426–456.
Zinner Tibor, Róna Péter: Az újvidéki megtorlás == Uők.: Szálasiék bilincsben, 1. köt. A Hűség Házától az Andrássy út 60-ig. – Budapest : Lapkiadó Vállalat, 1986. – p. 233–298.
Sajti Enikő, A.: Délvidék 1941–1944. – Budapest : Kossuth, 1987.
Pintér István: Sajti Enikő, A.: Délvidék (1941–1944) == Társadalmi Szemle. – 43:2 (1988. febr.). – p. 88–90.
Képernyő előtt: Halállista == Dunántúli Napló. – 46:160 (1989. jún. 12.). – p. 5.
Radó Gyula filmje.
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában. – Budapest : Magvető, 1991.
Domonkos László: Magyarok a Délvidéken. – Budapest : Zrínyi, 1992.
Botlik József, Csorba Béla, Dudás Károly: Eltévedt mezsgyekövek : Adalékok a délvidéki Magyarság történetéhez 1918–1993. – Budapest : Hatodik Síp Alapítvány : Új Mandátum, 1994. – p. 140–147.; 173.
Szűcs Márton, Kovács József: Halottak hallgatása : Requiem 40.000 1944-ben ártatlanul kivégzett bácskai magyarért == Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. – 7:1–2 (1995). – p. 197–231.
Hódi Béla (220. oldal)
Papp István: Bajcsy-Zsilinszky Endre 12 napja Sopronkőhidán == Környei Attila, G. Szende Katalin (szerk.): Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. – Sopron, 1996. – p. 349–358.
Feketehalmy-Czeydner (354. oldalon)
Kimutatás : A háborús bűnösökről, a fegyverszüneti egyezmény 14. §-ához == Dálnoky Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei, 1944. december 23–1945. november 15., A kötet. – Budapest : MOL, 1997. – p. 203–204.
Gion Nándor: Ez a nap a miénk. – Budapest : Osiris, 1997.
Burány Béla: Így éltünk a Délvidéken. – Budapest : Nap, 1999.
Domonkos László: Tovatűnt tavasz, odalenn délen == Nyugati Magyarság, 1999. ápr.
Arday Lajos: Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában. – Budapest, 2002.
Földi Pál: Partizánmozgalmak a Délvidéken == Uő.: A magyar királyi honvédség a második világháborúban, 1. köt. – Budapest : Anno, 2002. – p. 150–156.
Mennyi volt a fegyveres partizán, ma már nem állapítható meg
Györkei Jenő: Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése. – Budapest : Zrínyi, 2002.
Fiala Ferenc: Zavaros évek. – Budapest : Gede Testvérek, 2003. – 322 p.
137: „Ha Horthy Miklós és családja Budapesten várja be a Vörös Hadsereg érkezését, akkor Magyarország egykori Kormányzója minden bizonnyal Tito fegyverei előtt fejezte volna be életét a délvidéki események miatt. Tito nem sokkal a háború befejezése után kikérte a Kormányzót az amerikai hatóságoktól – amit azonban azok megtagadtak.”
286–287.: „A kivégzési düh azonban nem állt meg az ország határánál, hanem kiadatások révén, végigsöpört Jugoszlávián, Románián és...
305: Nagy Ferenc valószínűleg nem volt tisztában cselekedetei súlyával. A menekült magyarok összefogdosása és a jugoszlávoknak történt átadása súlyos erkölcsi megítélés alá esik. [idézet Sulyok Dezső: Magyar tragédia]”
Horváth Csaba, Lengyel Ferenc: A délvidéki hadművelet 1941. április. Budapest : Puedlo, 2003.
Palić, Milenko: Visszaemlékezés a világháború éveire (1941–1945) [Közreadja: Pihurik Judit]. – Szeged, 2003. [Pihurik jegyzeteiben]
Erdősi József: Az 1944–45 évi atrocitások időterjedelme és helyzetképe. Egy zombori diák háborús naplójegyzetei == Rémuralom a Délvidéken. Újvidék, 2004.
Forró Lajos: Megszavazták a lincselést – Három társtelepülés kálváriája == Rémuralom a Délvidéken. Újvidék, 2004.
Stark Tamás: A magyar történetírás az 1944 őszi délvidéki megtorlásokról == Rémuralom a Délvidéken. Újvidék, 2004.
Sajti Enikő, A.: Impériumváltások, revízió, kisebbség – Magyarok a Délvidéken 1918–1947. – Budapest : Napvilág, 2004.
Gajda Pál: A vajdasági együttélés == Kapu. – 18:6–7 (2005. jún.–júl.). – p. 60–61.
3340 áldozat
Beke György: Gyergyói „hideg napok” == Kapu. – 19:11–12 (2006. nov.–dec.). – p. 129–138.
Beszélgetés Cseres Tiborral.
Békés Márton: A Kovács-dosszié elé : Gondolatok egy csendőrsors töredékei felett == Vasi Szemle. – ?:2 (2007). [http://www.vasiszemle.hu/2007/02/bekes.htm]
Kádár Éva: ,,Utolsó Esély", avagy Sándor K. és a ,,kafkai jogi rémálom"(2007. márc. 29.) == http://nja.hu/hirek/kepiro-sandor-csendor-ugye/kadar-eva-utolso-esely-avagy-sandor-k.-es-a-kafkai-jogi-remalom.jog
Demeter Gábor, Radics Zsolt: A Délvidék gazdasági-társadalmi visszaillesztése (1941–1944) == Limes. – 22:2 (2009). – p. 33–61.
„az újvidéki razzia során legalább 3900 embert végeztek ki tárgyalás nélkül…”; razzia után üresen maradt földek
Pihurik Judit: Magyarok és szerbek a Délvidéken 1941–1944 == Limes. – 22:2 (2009). – p. 83–102.
Galántha Gergely: Adalékok a délvidéki háborús bűnösök Jugoszláviába irányuló kiadatási eljárásaihoz == Limes. – 22:3 (2009). – p. 177–202.
Kovács Csaba: A délvidéki magyarok történeti emlékezete és identitása a terület-visszacsatolás és az 1944-45-ös atrocitások kapcsán == Limes. – 22:3 (2009). – p. 203–223.
Délvidéki vérengzések == Kapu. – 22:6–7 (2009. jún.–júl.). – p. 67–68.
Rövid összefoglaló: „több ezer szerb és zsidó…”
Sajti Enikő, A.: Bűntudat és győztes fölény. – Szeged, 2010.
Glatz Ferenc: Történelmi megbékélés, de hogyan? == História. – 33:1–2 (2011). – p. 2., 51.
„Az egyetlen államvezetés a II. világháború alatt, amelyik saját hadseregének törvénytelenségei ellen így fellépett.”
Domonkos László: Kézigránát virágcsokorban == Magyar Nemzet, 2011. ápr. 9.
Kubát János: A bácskai bevonulás – Egy zentai polgár emlékei... == Magyar Szó, 2011. ápr. 16.
Csapó Endre: Képíró-per – felmentő ítélet == Kapu. – 24:9 (2011. szept.). – p. 5–6.
Ungváry Krisztián és Karsai László véleménye a perről.
Lévai György: Szerbek az EU-ban? == Kapu. – 24:11–12 (2011. nov.–dec.). – p. 70–71.
„Nem igaz, hogy válogatás nélkül történt.”
Sajti Enikő, A.: Az újvidéki razzia elő- és utótörténete == História. – 33:9–10 (2011). – p. 29–34. : ill.
1943-ban Screcker Károly ankarai brit követhez memorandumot intézett Újvidékről; áldozatok száma
Domonkos László: Magyar világ: rendbontók, razziák, reménykedők == Vincze Gábor (szerk.): Visszatér a Délvidék. – Budapest : Kárpátia Stúdió, 2011. – p. 132–148.
Markó György: Az 1942-es "újvidéki" razziával kapcsolatban újonnan előkerült előkerült dokumentumok forrásértékéről == Hadtörténelmi Közlemények. – 125:1 (2012). – p. 175–190.
http://epa.oszk.hu/00000/00018/00024/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2012_1_175-190.pdf
Heller György: Auschwitz napló. – Budapest : Oriold és Társai, 2013.
105.: [Vladó a szerb partizán] Nem csinált belőle titkot, hogy gyűlöli a magyarokat. [...] "Mert szerbek ezreit mészároltátok le a Bácskában." A nyelvi nehézségek ellenére meg tudtuk neki magyarázni, hogy nekünk semmi közünk a gyilkosokhoz, ellenkezőleg, a szerbekkel együtt zsidók ezreit is meggyilkolták. "Ja úgy? Akkor barátok vagyunk!"
Sajti Enikő: Az újvidéki razzia elő- és utótörténete == Glatz Ferenc (szerk.): Magyarok és szerbek 1918–2012 : Együttélés, múltfeltárás, megbékélés :: Hungarians and serbs 1918–2012 : Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation. – Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2013. – p. 177–186.
Pál Tibor: Bácska a világháborúban : Adatok az áldozatokról == Glatz Ferenc (szerk.): Magyarok és szerbek 1918–2012 : Együttélés, múltfeltárás, megbékélés :: Hungarians and serbs 1918–2012 : Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation. – Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2013. – p. 195–200.
Pejin Attila: Zsidósors a Vajdaságban, 1920–1945 == Glatz Ferenc (szerk.): Magyarok és szerbek 1918–2012 : Együttélés, múltfeltárás, megbékélés :: Hungarians and serbs 1918–2012 : Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation. – Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2013. – p. 207–212.
Dobrowiecki Péter: Szemet szemért. A délvidéki "hideg napok" és az azt követő jugoszláv megtorlásokat övező mítoszok a magyar történetírásban == Szalai László (szerk.): A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában. – Budapest, 2013. – p. 55–64.
Zétényi Zsolt: A Képíró-ügy : Tanulmány és dokumentumközlés. – Budapest : Kairosz, 2013.
Matuska Márton… == Kapu. – :11–12 (2014. nov.–dec.). – p. 127.
Egy nyomozó 1941-ben
Braham, Randolph L.: A délvidéki vérengzés == Uő.: A népirtás politikája : A holokauszt Magyarországon 1. köt. – Budapest : Park, 2015. – p. 240–250.
Fiziker Róbert: Razzia a Délvidéken : Katyń, Lidice, Oradour… és Újvidék == Uő.: Leleplezett történelem. – Budapest, 2015. – p. 237–247.
Ismeretterjesztő összefoglalás
Patak Márta: A test mindent tud [Regény]. – Újvidék : Fórum, 2015. – p. 72–79.
Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal : tanulmányok. – Pécs, Budapest, 2015.
Forró Lajos: Magyar impériumváltás == Uő.: Mózes Anita: 67 évre titkosítva : A Martonosi Emlékház. – Szeged : Délvidék Kutató Központ Alapítvány, 2016. – p. 14–19.
„Rettenetes Kázmér” avagy „a nemzet vízhordó szamara” : Horváth Kázmér (1893–1973) életrajza == Gyánti István–Kiss Zoltán (szerk.): Történetek Baranyából : dolgozatok a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének műhelyéből 2. (Csorba Győző Könyvtár kiadványai, 4.). – Pécs : Csorba Győző Könyvtár, 2016. – p. 140–160. [152–158]
Újvidék polgármesterhelyettesének egykorú följegyzése, levele Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez és nemzetvédelmi helyzetjelentése.
Egyéb
Simonsits Attila, Kövendy Károly (összeállította): Harcunk... 1920–1945 : A hazáért mindhalálig! : A Magyar Királyi fegyveres erők 540 képben. – Toronto : Sovereign Pr., 1975. – p. 232–233.
4 fénykép: Délvidék visszatérése.
Pelle János: Gázkamra a sörgyárban? Munkaszolgálatosok Kőszegen és orvosuk népbírósági pere == Életünk. – 55:10 (2017). – p. 19.
---