Kiss Zoltán honlapja

...

 

 

 

 

 

GYÁNTI István–Kiss Zoltán: A harkányi gyógyvíz és fürdőkultúra bibliográfiája : 1825–2015 (Csorba Győző Könyvtár kiadványai, 5.). – Pécs : Csorba Győző Könyvtár, 2016.

http://www.csgyk.hu/a-harkanyi-gyogyviz-es-furdokultura-bibliografiaja-konyvbemutato-video/

https://www.youtube.com/watch?v=LfrgUKu8HfM

 

Gellért Vilmos: Sértő Kálmán élete. Budapest : Gede testvérek, 2002., 21.

"Harkányban, ahol talán az Uristen forró könnye tör elő a földből, keseregvén azon, hogy ezen a tájon magyar gyermek alig-alig születik, istenáldás a közel százfokos kénes víz, amelynek gyógyító erejét a bénák és betegek ezrei keresik fel. A gyógyító vizet itt nagy beton-medencékben hűtik le, és csak azután engedik a fürdőbe. A föld mélyéből előtörő istenáldás mintha szimbóluma lenne valakinek, akinek lelkéből talán ugyanígy tört elő a szó, a dal, hogy gyógyítson, vigasztaljon, hogy szebbé tegye a magyar életet..."

 

 

 

 

[Majer István] == Ujabb kori ismeretek tára : Tudományok ’s politikai és társas élet encyclopaediája, 5. kötet. – Pest : Heckenast Gusztáv, 1853. – p. 318.

A fürdőről készített rajzát említi.

 

A távirda jelenti…, hogy Harkányban... [Hír] == Fővárosi Lapok. – 11:118 (1874. máj. 24.). – p. 518.

„[...] a nyári állomások már e hó közepén megnyíltak.”

 

Az artézi kutakról == Fővárosi Lapok. – 13:210 (1876. szept. 14.). – p. 990.

Szumrák Pál írását ismerteti, mely a mérnök egylet közlönyében jelent meg. (A Magyar Mérnök- és Építész- Egylet közlönye. – 10:7 (1876). – p. 305.) Zsigmondy Vilmost és a harkányi kutat említi.

 

A harkányi fürdőben… […] == Fővárosi Lapok. – 23:217 (1886. aug. 6.). – p. 1596.

„[…] szintén volt Anna-bál, mely díszes közönség részvételével igen jól sikerült; a tánc reggelig tartott.”

 

Zsigmondy Vilmos [Nekrológ] == Fővárosi Lapok. – 25:352 (1888. dec. 22.). – p. 2594.

„1866-ban Harkányban az ottani hévforrás újból való befoglalását ő vitte keresztül.”

 

Zsigmondy Vilmos [Nekrológ] == Pesti Hírlap. – 10:352 (1888. dec. 22.). – p. 2.

„1866-ban Harkányban az ottani hévforrás újból való befoglalását ő vitte keresztül.”

 

Táncmulatság Harkányban... == Siklós és Vidéke. – 3:25 (1890. jún. 22.). – p. 3.

 

Ruttkayné Kossuth Lujza úrnő… [Hír] == Budapesti Hírlap. – 10:191 (1890. júl. 13.). – p. 5.
„[…] tegnap délelőtt Pellérdről Harkányba érkezett, hol a fürdőközönség nagy lelkesedéssel fogadta.”

 

Kossuth nővére Harkányban == Pesti Hírlap. – 12:191 (1890. júl. 13.). – p. 4.

 

Hirdetmény == Siklós és Vidéke. – 4:18 (1891. máj. 3.). – p. 3.

„Harkányban – a fürdő vendéglő átellenében – egy 10 lakosztállyal bíró ház előnyös feltétel mellett eladó.”

 

A Pécsi Daloskör Harkányon == Pécsi Napló. – 18:162 (1909. júl. 20.). – p. 5.

 

Drávavölgyi vasút == Budapesti Hírlap. – 29:260 (1909. nov. 3.). – p. 15.

„Siklóstól a vasút az ide csak 5 kilométerre fekvő Harkány kies és híres fürdőjébe vezet.”

 

Vasútmegnyitás == Budapesti Hírlap. – 30:175 (1910. júl. 24.). – p. 36.

A drávavölgyi vasutat később „Harkány kies és híres fürdőjén át folytatni fogják”.

 

Közgazdaság == Budapesti Hírlap. – 30:215 (1910. szept. 10.). – p. 14.

Donji-Miholjáci vasút. Harkányfürdőt évi 30 000, Máriagyűdöt 100 000 látogatja.

 

Anonymus: Az ördög fasora == Dunántúl. – 1:32 (1911. máj. 4.). – p. 3.

A harsányi hegy mondája.

 

MICHELS Károly [Harkány hévíz áztató kender- és lengyár részvénytársaság vezérigazgatója]: A baranyamegyei kendergyár [Helyreigazítás] == Pécsi Napló. – 20:113 (1911. máj. 18.). – p. 3.

„Új kenderkikészítő gyár” cím alatt b. lapjában folyó hó 16-án megjelent közlésben úgy tűnik fel, mintha a Dunaföldváron most létesített „kenderkikészítő gyár” valami különb volna a Harkánynál létesült kendergyárnál, pedig az itt alkalmazott hévízáztatás egyedüli Magyarországban és az így nemesített világos kender külföldön mindenütt az olasz kenderrel kiállja a versenyt; tehát nem kenderkikészítő gyárra, amely természetes vízben csak tavasztól őszig áztat kendert, töri, tilolja és kevésbé értékes kendert készít, van a megyének szüksége, hanem a termelőknek kell saját érdekükben kendert termelni, mert a „Harkány” kendergyár teljes üzeméhez szükséges 3000 kat. hold kender. Ezen évben már 1800 kat. hold termelést biztosíthatott […], csak termeljenek kendert, és hogy Baranya megye jó hírneve elterjedjen Európában és Amerikában, arról a „Harkány” kendergyár is gondoskodik.”

 

A siklósi községi vasúti bizottság és elöljáróság e hó 5-én együttes ülést tartott [Hír] == PN. – 20:228 (1911. okt. 8.). – p. 7.

Siklós, Harkány. Pécs–Do[l]nji-Miholjáci vasút.

 

Vasutas küldöttség Pécsett [Hír] == PN. – 20:229 (1911. okt. 10.). – p. 5.

Siklós, Harkány. Pécs–Do[l]nji-Miholjáci vasút.

 

Automobiljárat Pécs–Siklós–Harkány között [Hír] == PN. – 20:229 (1911. okt. 10.). – p. 5.

A vonal hivatalos bejárásáról.

 

Vasúti küldöttség Pécsett [Hír] == Pécsi Napló. – 20:231 (1911. okt. 12.). – p. 3.

Siklósi küldöttség.

 

 

Vasúti küldöttség Budapesten [Hír] == PN. – 20:234 (1911. okt. 15.). – p. 6.

Siklós, Harkány. Pécs–Do[l]nji-Miholjáci vasút.

 

A pécsi–dolnjimiholjáci és drávavölgyi vasutak közigazgatási bejárása [Hír] == Pécsi Napló. – 20:245 (1911. okt. 28.). – p. 3.

 

A pécs–harkány–siklós–dolnji-miholjáci vasút [Hír] == PN. – 20:260 (1911. nov. 16.). – p. 3.

A siklósi vasúti küldöttség sikere: alternatív vasúti terv készül.

 

A Pécs–dolnjimiholjáci vasút [Hír] == Pécsi Napló. – 20:260 (1911. nov. 16.). – p. 3.

Közigazgatási bejárás.

 

Két vasúti terv a megvalósulás felé [Hír] == Pécsi Napló. – 20:263 (1911. nov. 19.). – p. 8.

Pótközigazgatási bejárás. Pécs–donji-miholjáci vasút.

 

1911–1912 == Pécsi Napló. – 20:295 (1911. dec. 31.). – p. 1–2.

Az esztendő krónikájának egyik fontos kérdése: Pécs–Donji-Miholjáci vasút.

 

GÖNCZY Béla: A drávavölgyi vasúthálózat == Budapesti Hírlap. – 32:196 (1912. aug. 20.). – p. 19.

A Donji-Miholjáci vasút közgadasági előnyei.

 

A harkányi kendergyár == Siklós és Vidéke. – 26:13 (1913. márc. 30.). – p. 2.

 

VÁMOSSY Zoltán, Lenkei V. Dani, Schulof Vilmos: Fürdők és források képes ismertetése : Magyarország fürdőtérképével és a közvetlen vonatösszeköttetések menetrendjével. – Budapest : Orsz. Balneológiai Egyesület, 1914. – p. VIII., menetrend II., térkép.

Harkányról nincs külön ismertető. (Kifelejtették?)

 

662. tétel: (1914. júl. 19.). – p. 8.

 

Lanka csatorna és harkányi országút == Siklós és Vidéke. – 29:22 (1916. máj. 28.). – p. 1–2.

 

Elhalasztott közgyűlés [Hír] == Siklós. – 5:5 (1917. febr. 3.). – p. 3.

Harkány hévíz kender- és lengyár részvénytársaság.

 

A Dunántúli Bank megvásárolja Harkány-fürdőt == Pécsi Est. – 17:167 (1922. júl. 26.). – p. 2.

 

Lezárult a fürdőszezon Harkányban == Pécsi Est. – 17:240 (1922. okt. 21.). – p. 2.

 

Készülnek a Harkányfürdő tervezetei == Pécsi Est. – 19:231 (1924. okt. 7.). – p. 2.

 

Levelező-lap Harkányfürdőről == Pécsi Est. – 19:238 (1924. okt. 15.). – p. 2.

Téli pihenőre készül a fürdő, ahol Antal Jenő bérlőt várják, aki Berlinből érkezik.

 

SZŐNYI Ottó: Harkány == Pécs : Útmutató a városban és a környéken. – Pécs : Danubia, 192?. – p. 96.

2. kiadás: p. 124–125.

 

Személyfuvarozás autóval Harkányba… == Dunántúl. – 15:154 (1925. júl. 11.). – p. 5.

 

Művészestélyek Harkányban == Dunántúl. – 15:161 (1925. júl. 19.). – p. 8.

Rózsahegyi Kálmán, Fehér Gyula, Szőke Sándor. Faragó Pista – hegedű, Szűts Márta – zongora.

 

Művész estély Harkány gyógyfürdőben == Dunántúl. – 15:161 (1925. júl. 19.). – p. 9.

 

Augusztus 10-től gyorsabban megy a harkányi vonat == Dunántúl. – 15:176 (1925. aug. 6.). – p. 5.

 

A négy magyar egyetem tanárainak összejövetele [Hír] == Az Est. – 20:141 (1929. jún. 25.). – p. 11.

 

Élet Harkányfürdőn == Dunántúl. – 19:208 (1929. szept. 14.). – p. 5.

Jótékony célú kultúrest. A vendégek névsora.

 

Harkány fejlődése == Dunavidék. – 9:16 (1930. ápr. 20.). – p. 8.

70 szobás Park szálló. Árak.

 

Járat Mohácsról Harkányfürdőbe... [Hír] == Dunavidék. – 9:23 (1930. jún. 8.). – p. 9.

 

Olcsó társasutazás Harkányba [Hír] == Dunavidék. – 9:27 (1930. júl. 6.). – p. 5.

 

Kirándulás Harkányra [Hír] == Dunavidék. – 9:23 (1930. jún. 8.). – p. 1.

 

Annabál Harkányon [Hír] == Dunavidék. – 9:30 (1930. júl. 27.). – p. 5.

 

Elkészült a vasutasok új 200 ágyas kórháza [Hír] == Az Est. – 21:293 (1930. dec. 25.). – p. 18.

A MÁV minap vásárolt Harkányfürdőn egy objektumot, amelyben az idén nyáron már 25-30 vasutas üdülését teszik lehetővé.

 

Ki akar olcsón Harkányban nyaralni? [Hír] == Dunavidék. – 10:20 (1931. máj. 17.). – p. 6.

A mohácsi hadastyán egylet tagjai 30%-os fürdőkedvezményben részesülnek.

 

Budapesti újságírók kirándulása Harkányfürdőre [Hír] == Az Est. – 22:118 (1931. máj. 28.). – p. 8.

35 fő. Antal Jenő kalauzolta őket.

 

A harkányi járat [Hír] == Dunavidék. – 10:23 (1931. jún. 7.). – p. 5.

 

A harkányi Anna bál [Hír] == Mohácsi Hírlap. – 21:32 (1931. aug. 2.). – p. 4.

Kovács József tánctanár sikeres rendezése.

 

Három villatelek [Hír] == Az Est. – 22:182 (1931. aug. 12.). – p. 4.

 

A MÁV új nyári menetrendje == Pécsi Napló. – 41:109 (1932. máj. 15.). – p. 5.

Pécs–Harkány.

 

Az öregségi biztosítás felfüggesztése ellen tiltakoztak az OTI közgyűlésén [Hír] == Az Est. – 24:104 (1933. máj. 9.). – p. 12.

Üdülőház Harkányfürdőn OTI-tagok részére: a belügyminiszter hozzájárult.

 

Harkányban is van strandszépe == Dunavidék. – 12:34 (1933. aug. 20.). – p. 3.

Nekünk nincs, ellenben „Harkánynak az ő mesterséges kis tavacskájával sikerült ezen hiányosságot pótolnia”. Káldor Judit udvarhölgyei: Bencze Mariska és Sólyom Janka.

 

Az OTI harkányfürdői építkezése és 8000 pengő == Az Est. – 24:196 (1933. aug. 30.). – p. 14.

Benes Imre. Breuer Imre.

 

Fasiszta ankét a pécsi egyetemen [Hír] == Az Est. – 25:91 (1934. ápr. 24.). – p. 11.

Colonna herceg, budapesti olasz követ Harkányfürdőt is megtekintette.

 

Nyitrai László: Nyilatkozat [Hír] == Az Est. – 25:105 (1934. máj. 10.). – p. 2.

Senki sem köteles a fürdőn alkalmazott orvos vizsgálatára.

 

Harkány Gyógyfürdő Igazgatósága: Nyilatkozat [Hír] == Az Est. – 25:110 (1934. máj. 17.). – p. 2.

Válaszul a máj. 10-i nyilatkozatra.

 

Mohácsi sokacok előadása Harkányban == Dunavidék. – 13:29 (1934. júl. 22.). – p. 4.

 

Az OTI házak ügye [Hír] == Az Est. – 25:183 (1934. aug. 14.). – p. 2.

 

LIBER Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára, 1. kötet. – Budapest : Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1934. – p. 375–376. (Budapesti Statisztikai Közlemények, 74/1.)

Zsigmondy Vilmos harkányi tevékenysége.

 

Sértő Ferenc (fürdő-ellenőr): Harkányfürdő legendája [Vers]. Siklós : Cserni-Nyomda, 1935.

 

A fővárosi segítőalap milliós építkezése [Hír] == Az Est. – 26:104 (1935. máj. 8.). – p. 2.

Pavilon Harkányban is.

 

Autóbuszjárat Harkányfürdőre == Dunavidék. – 14:23 (1935. jún. 9.). – p. 6.

Returjegyek tulajdonosai Harkányfürdő pénztáránál kedvezményes fürdőjegyekben részesülnek.

 

Harkányi Gyógyfürdő [Hirdetés] == Dunavidék. – 14:24 (1935. jún. 16.). – p. 3.

A következő számokban is.

 

Annabál Harkányon [Hír] == Dunavidék. – 14:32 (1935. aug. 11.). – p. 4.

 

A kormányzó Harkányfürdőn [Hír] == Dunavidék. – 14:33 (1935. aug. 18.). – p. 3.

 

De gyönyörű == Az Est. – 26:191 (1935. aug. 24.). – p. 1.

Egykeellenes manifesztáció.

 

Legújabb [Hír] == Dunavidék. – 14:34 (1935. aug. 25.). – p. 5.

Gömbös Gyula és Kozma Miklós is elkísérik a kormányzót Harkányfürdőbe, ahol az anyák ünnepén vesznek részt.

 

Harkányi Gyógyfürdő [Hirdetés] == Dunavidék. – 15:17 (1936. ápr. 26.). – p. 5.

A következő számokban is.

 

A Hadastyán Betegsegélyző Egylet belső élete == Dunavidék. – 15:52 (1936. dec. 27.). – p. 2.

48-an veszik igénybe a harkányi kedvezményeket.

 

Megfizethetetlenül drágák a vidékiek számára a budapesti gyógyfürdők == Nyírvidék Szabolcsi Hírlap. – 5:190 (1937. aug. 24.). – p. 4.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1937_07-08/?pg=317&layout=s

A pesti gyógyfürdők árai annál is inkább elképesztőek, mert az utóbbi években egyre népszerűbb s valóban modern, kényelmes berendezésű vidéki gyógyfürdők (például Debrecen, Hajdúszoboszló, Harkány stb.) jóformán csak fillérekbe kerülnek a budapesti gyógyfürdők áraihoz képest s mindezeken felül e vidéki fürdőhelyeken az ellátás is sokkalta olcsóbb, mint Budapesten.

 

t. m.: A kenderipar rabszolgái között == Népszava. – 65:211 (1937. szept. 17.). – p. 7.

Harkányfürdőn üdülő betegekkel kirándulás. A drávaszabolcsi kendergyár rossz munkakörülményei, ahol az áztatógödröket harkányi kénvízzel töltik meg.

 

Orvostársa megrágalmazásáért tíz napra ítélték Nyitrai László harkányi orvost == Az Est. – 28:263 (1937. nov. 19.). – p. 12.

Hegedűs Károly.

 

Országos [balneológiai] kongresszus [Hír] == Az Est. – 29:102 (1938. máj. 7.). – p. 8.

 

Anna-bál két halálos és egy életveszélyes szerencsétlenséggel == Az Est. – 29:172 (1938. aug. 2.). – p. 6.

 

SZEGHALMY Gyula: Dunántúli vármegyék. – Budapest : Magyar Városok Monográfiája, 1938. – p. 50., 588.

 

Harkány Gyógyfürdő Bérleti Részvénytársaság == Központi Értesítő. – 66:43 (1941. okt. 23.). – p. 1696–1697.

A részvénytársaság adatai.

 

Harkány Gyógyfürdő Vállalat özv. Antal Jenőné == Központi Értesítő. – 67:1 (1942. jan. 1.). – p. 14.

A cég megszűnt.

 

Harkány Gyógyfürdő Bérleti Részvénytársaság == Központi Értesítő. – 67:1 (1942. jan. 1.). – p. 796.

A részvénytársaság adatai.

 

KALLÓS János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. – 19:3–4 (1943–1944). – Budapest : Pesti Tőzsde, 1943. – p. 724.

Harkány Gyógyfürdő Bérleti Rt. adatai.

 

Anna-nap és Anna-bál Harkányban == Dunántúli Népszava. – 1:2 (1945. júl. 24.). – p. 3.

 

BOLBERITZ Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása == Hidrológiai Közlöny. – 34:3–4 (1954). – p. 153.

Egy látogató által a vízbe vitt szennyeződés, szennyeződési számban kifejezve. A táblázatban a harkányi adat is.

 

Korszerűsítik Harkány-fürdőt [Hír] == Esti Hírlap. – 3:58 (1958. márc. 9.). – p. 7.

 

A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének kirándulása Harkányfürdőre : Ismeretlen mester litográfiája Majer István rajza után == Cennerné Wilhelmb Gizella: Magyarország történetének képeskönyve : 896–1849. – Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. – p. 283. : ill.

Az „Életképek” című lap, 1845. évi mellékleteként jelent meg.

 

(Iglói): Az ezredik vendég a harkányi tsz-üdülőben == Pécsi Esti Napló. – 5:21 (1963. jan. 25.). – p. 1.

 

... KISZ-szervezet alakult 18 fővel.

 

Thiery Árpád: „Monsieur Vincent” Harkányban == Dunántúli Napló. – 20:171 (1963. júl. 24.). – p. 2–3.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1963_07/?pg=145&layout=s

 

Csorba Győző: A szülőföldről [Elhangzott a Magyar Televízió 1964. jún. 14-i pécsi-baranyai napján] == Jelenkor. – 7:8 (1964. aug.). – p. 740.

Újabb megjelenés: Csorba Győző: Vallomások, interjúk, nyilatkozatok. – Pécs : Pro Pannonia, 2001. – p. 8. „Mert mi, pécsiek–baranyaiak büszkék vagyunk ugyan 6 ezer éves múltunkra, hogy hazánkban a legnagyobb hőmérsékletet Pécsett mérték 1950. július 1-én, hogy a nagyharsányi hegy oldalán már február végén, március elején kivirít a magyar kikerics, mely sehol másutt az országban nem honos, hogy nálunk emlékmű hirdeti két múltszázadi pécsi gyakorló zenész nevét, hogy a reumások ezrei gyógyulnak meg a harkányi hévízben, hogy kiváló kokszolható szenet bányászunk, hogy boraink a nemzetközi versenyekről aranyérmek sorát hozzák haza – de titokban érezzük azt is, hogy mindez nem emel az ország más megyéi fölé, legfeljebb megkülönböztet tőlük. S van annyi humorérzékünk, hogy a túlzó lokálpatriotizmuson magunk is mosolygunk.”

 

135 millió forint Baranya értékhatár feletti beruházásaira : kenyérgyár épül Siklóson, szálloda Harkányban, elkészül az új megyei kórház - a megye tanács ülése == Dunántúli Napló. – (1966. márc. 25.). – p.

 

Az idén indul: Harkányi nyár == Baranyai Vasárnapok : Siklósi Várfesztivál. – ?:? (1969. jún.). – p. 2. : ill. [1 kép, Nyáreleji forgalom a harkányi strandon]

 

1000 férőhelyes szabadtéri színpad épül : Kulturális centrum a tanácsház szomszédságában == Baranyai Vasárnapok : Siklósi Várfesztivál. – ?:? (1969. jún.). – p. 4.

 

Emléket állítanak a "harkányi varázslónak" == Baranyai Vasárnapok : Siklósi Várfesztivál. – ?:? (1969. jún.). – p. 4.

Zsigmondy Vilmos.

 

Kedves vendégek Baranyában == Baranya Ifjúsága. – 11:11 (1970. nov.). – p. 1.

Szovjet vendégek Harkányfürdőn.

 

Kampis Péter: Séta az integrált oktatás témája körül : rehabilitációs osztály Harkányban – ülést tartott a Baranya megyei Egészségügyi Koordinációs Albizottság == Dunántúli Napló. – (1977. jún. 29.). – p.

 

VÁRHELYI Magdolna: Ionszelektív elektróda alkalmazása a harkányi gyógyvíz szulfidtartalmának meghatározására == Gyógyfürdőügy. - 13:1 (1979.). – p. 24–25

 

BUGYI Balázs: Adatok Harkány-fürdő korai történetéhez == Gyógyfürdőügy. - 13:2 (1979.). – p. 36–37.

 

PETNEKI Áron: == A Magyar kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve, 1982. p. 152.

1 fekete fehér kép 1845. aug. 14. – Természetvizsgálók gyűlése

 

Kirándulóvonatok Dél-Dunántúlra == Népszava. – 112:153 (1984. júl. 1.). – p. 12.

Kiemelt cél: Harkány.

 

CSÁNYI László: Bejártam Tolnát-Baranyát. – Budapest : Móra, 1988. – p. 151.

Vörösmarty „Siklósról a fürdőjéről már akkor híres Harkányba ment [...]”

 

FRÖHLICH Lóránt: Gyógyfürdőkről fürdőzőknek. – Budapest : Medicina, 1991. – p. 22., 23.

 

Pingpong a fürdővárosban == Népszava. – 121:226 (1993. szept. 28.). – p. 14.
Európa Liga-mérkőzés.

 

1589. tétel helyesen: A híres gyógyvíz és a gyógyulás (1995.)

 

PERICS Péter: Batthyány Kázmér == Uő.: Siklósi arcképcsarnok. – Siklós : Siklós Város Önkormányzata, 2000. – p. 19.

1845. Harkányban fürdőépületet építtetett.

 

PERICS Péter: Bárd Miklós, költő == Uő.: Siklósi arcképcsarnok. – Siklós : Siklós Város Önkormányzata, 2000. – p. 21.

Fürdött Harkányban a "pokolból feltörő vízben"...

 

PERICS Péter: Saortay Árpád == Uő.: Siklósi arcképcsarnok. – Siklós : Siklós Város Önkormányzata, 2000. – p. 83.

... Harkányba hívják. 1921-ben kis is költözik, és a fürdő igazgatójaként, orvosaként dolgozik. Ettől kezdve 30 éven át élt és dolgozott Harkányban. [...] 1934-ig volt a fürdő körorvosa.

 

PERICS Péter: Vörösmarty Mihály == Uő.: Siklósi arcképcsarnok. – Siklós : Siklós Város Önkormányzata, 2000. – p. 107.

 

V. Kápolnás Mária: Az első fényképészek és műtermek Tolna megyében 1870–1914 == Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. – Szekszárd : Wosinszky Mór Múzeum, 2002. – p. 402–404.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_TOLN_Evkonyv24/?pg=401&layout=s

 

HALÁSZ Imre: A pannon térség gyógyfürdői a tömegturizmus kialakulása előtt == Lengvári István, Vonyó József (szerk.): Népek együttélése Dél-Pannóniában : Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. – Pécs : Pro Pannonia, 2003. – p. 149.

 

Megújult a harkányi gyógyfürdő == Nógrád Megyei Hírlap. – 14:189 (2003. aug. 15.). – p. 6.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2003_08/?pg=163&layout=s

 

Demján-projekt: közelebb : "Vízi csata" : Az államtól is támogatást várnak Dél-Baranyába == Új DN. – 16:18 (2005. jan. 19.). – p. 1., 5.

10 milliárdos dél-baranyai beruházás terve. Siklós, Harkány.

 

Harkány == Új DN. – 16:21 (2005. jan. 22.). – p. 4.

Ördögűző ünnep.

 

Harkány == Új DN. – 16:24 (2005. jan. 25.). – p. 4.

A Thermal Hotel az év legeredményesebb turisztikai vállalkozásaként kapott Dél-Dunántúl Turizmusáért Díjat.

 

TÖRÖK Éva: Gyógyító vizek éa kényeztető kúrák == Grátisz Sport. – 12:20 (2008. ápr. 21.). – p. 9. : ill.

 

"Compass to health" : 1st International Conference on Leisure, Recreation and Tourism : Harkány ..., 16-18 October 2014 : book of abstracts / [org., publ. by the] University of Pécs Faculty of Sciences Institute of Sport Sciences and Physical Education with the Department of Tourism and Central-Eastern-European Recreation Association. - Pécs : Univ. of Pécs Fac. of Science Inst. of Sport Sciences and Physical Education, 2014. - 40 p.

 

Fülep Lajos levelezése, 3–7. kötet. 1995–2007.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_EKK_15_03/?pg=4&layout=s

 

Sipos László: A méltán megbecsült Zsigmondy Vilmos mérnök == https://www.mmk.hu/import_2013_tol/a-meltan-megbecsult-zsigmondy-vilmos-mernok?

 

Horváth Szilvia, Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz. – Kaposvár, Pécs : Rippl-Rónai Múzeum, GeniaNet, 2019. – p. 208–209.

Harkány a római korban (hipotézis).

---

A fürdő látogatottságáról szóló cikkek:

 

 

A harkányi fürdőnek… [Hír] == Fővárosi Lapok. – 8:165 (1871. júl. 21.). – p. 768.

„[…] e hó 16-káig 800 vendége volt.”

 

A harkányi fürdőnek… [Hír] == Fővárosi Lapok. – 9:155 (1872. júl. 10.). – p. 672.

„[…] e hó elsejéig 920 vendége volt.”

 

A harkányi fürdőnek… [Hír] == Fővárosi Lapok. – 12:134 (1875. jún. 15.). – p. 610.

„[…] e hó 5-dikeig 347 gyógyvendége volt.”

 

A harkányi... == Siklós és Vidéke. – 3:22 (1890. jún. 1.). – p. 3.

... fürdővendégek száma 268 az átutazóké 980.

 

Harkány == Siklós és Ormánság. – 2:33 (1904. aug. 14.). – p. 3.

„Mint a fürdőigazgatóság bennünket értesít, a fürdővendégek száma e hó 12-ig 2390.”

 

Több mint százezer vendég... [Hír] == Népszava. – 86:179 (1958. júl. 31.). – p. 4.

 

Harkány == Új DN. – 16:18 (2005. jan. 19.). – p. 4.

 

BERTÓK László: Firkák a szalmaszálra : 17. (Harkány) [Pálma ; Gyógyfürdőben ; Csak ; Tenyérnyi ; Út menti ; Gyógytornász ; Tanuló ; Magyar ; A monda] == Jelenkor. – 57:3 (2014. márc.). – p. 249–250.

A monda

Harkány –

masni az ördög farkán.

---

Linkek:

 

http://www.cosmomedia.hu/wp-content/uploads/magazinok/2014_baranya_megye.pdf

 

 

 

 

Az előszóba "rejtett" pótlások:

SZITA László: Harkány fürdőtörténet, 1823–1973. – Harkány : Baranya megyei Fürdő Vállalat, 1973. – 109 p., 4 t. : ill. [5 fekete fehér, 8 színes fotó]

FÉNYES Elek: Harkány == Uő.: Magyarország geographiai szótára : mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik, 2. kötet. – Pest : Kozma Vazul nyomda, 1851. – p. 90–91.

KEPES Tibor, Zsadányi Oszkár: Pécsi családfák. – Pécs : László nyomda, 1933. – p. 85–86. : ill. [3 rajz, Antal György, Breyer Imre, Hegedüs Károly portréja]

Antal György „alapos ismerője szakmájának, amit érettségije után külföldi szállodákban sajátított el, ugyanis nem szégyenlette a munkát és kitanulta a pincéri szakmát, amely után szállodai, éttermi- és kávéházmesteri vizsgát tett.”

 

Schulhof 1957.

Baranya megye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---